Romániában a közoktatásban dolgozók lényegében az állami szektor páriáinak tekinthetők - írja a Maszol. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint a tanügyisek nettó átlagbére 3700 lej (303 ezer forint). A közigazgatásban dolgozók és a belügyisek ennél 38 százalékkal többet keresnek, átlagban 5100 lejt. Az egészségügyben 4200 lej az átlagkereset.

A legrosszabb helyzetben a pályakezdők vannak. Egy kezdő tanár havi 2350 lejt (192 ezer forint) visz haza, ha városi iskolában dolgozik. Ha vidéken, akkor a keresete 2500-2600 lej, a pontos összeg pedig attól függ, mennyire minősül elzárt településnek a falu, ahol dolgozik.

Mások jobban keresnek

Nagyváradon a köztisztasági vállalat nettó 2500 lejt fizet a kukásautóba a szemetet üríő dolgozóinak, körülbelül ugyanannyit, mint az állam egy pályakezdő pedagógusnak.

A tanárok valamivel jobban keresnek a tanítóknál, a friss diplomások városon 2500 lejnél valamivel többet, míg vidéken közel 2800 lejt kapnak. Amennyiben megszerzik az I. fokozatot, s legalább 20 évük van a munka mezején, a tanítók nettó alapfizetése meghaladja a 3200 lejt, a tanároké pedig 3500 lej körül van. Ezek az összegek még mindig bőven elmaradnak az országos nettó átlagbértől, ami májusban 3928 lej volt.

Egyetemen sem a pénzért tanítanak

 tanársegédnek az első évben bruttó 5574 lej jár - mondja Soós Anna, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese. Ez nettóban alig valamivel haladja meg a 3000 lejt. Kutatási projektekben való részvételért és kiemelkedő színvonalú publikációkért pluszpénz jár, teszi hozzá a rektorhelyettes. Az alapfizetés öt év után is csak 3400 lej.

Aközben az amerikai Popeyes éppen munkatársakat toboroz a romániai gyorséttermeibe, 3000 lejt, egy kezdő tanársegédi fizetést ajánlva a pénztárosoknak és a konyhai alkalmazottaknak. A kisebb főnökök már a kezdő egyetemi adjunktusok szintjén kereshetnek a Popeyes éttermeiben, nettó 3500 lejt, ráadásul doktorátust sem kérnek tőlük.

A bérezés terén az egyik vezető hazai kiskereskedelmi vállalat, a Lidl is felveszi a versenyt a közoktatással, a bérek nettó 2900 lejnél kezdődnek, a pénztárosok pedig 3500 lejnél többet visznek haza.

Azt, hogy Romániában mekkora különbség van az oktatás deklaratív és valós presztízse között, legjobban a 2011-ben elfogadott Oktatási Törvény példázza. Ennek értelmében az oktatásra a GDP 6 százalékát kellene szánni, azonban az előírásnak a végrehajtása fel van függesztve. Az elmúlt évtizedben az oktatás költségvetése soha még csak meg sem közelítette a 6 százalékot, idén 2,5 százalék körül van.