Athénban kiverte a biztosítékot a politikusok és a pénzügyi szakemberek körében az a hír, hogy a Wolfgang Schauble vezette német pénzügyminisztériumban ideiglenes Grexit-tervet dolgoztak ki. Schaubléről köztudott, hogy nem a görögök legnagyobb barátja, viszont rettenetesen nagy befolyást gyakorol az európai döntéshozatalra.

A terv szerint öt évre lépnének ki a görögök, úgy, hogy az ezzel járó nehézségek kezelésére növekedési és szociális pénzügyi támogatást kapnának. A kint tartózkodás alatt átütemezhetnék adósságukat.

A görög elit e tervtől függetlenül is ideges amiatt, hogy az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport képtelen volt egységes álláspontra jutni Görögország további hitelezésével kapcsolatban. Látva a bizonytalanságot, komolyan veszik az ideiglenes Grexit lehetőségét. Robert Peston, a BBC Athénban tartózkodó publicistája helyi bankárokat és londoni pénzügyi szakértőket kérdezett arról, mit tudnak a német tervről.

Senki sem tud róla

Kiderült, hogy semmit. Sem a görög központi bankkal, sem a pénzügyi felügyeleti hatóságokkal, sem a kereskedelmi bankokkal nem egyeztetett senki ilyen elképzelésekről. Pedig nem kevés technikai nehézséget vetne fel az euró akár ideiglenes lecserélése valamilyen más valutára. Egy vezető bankár megerősítette, hogy semmilyen beszélgetést nem folyt a Grexit bármilyen lehetőségéről. Szerinte az eurózóna elhagyása esetén az is kérdéses, hogy bankja valaha kinyithatna-e újra.

Új devizahitel-csapda

Az ideiglenes Grexit azonban nem csupán a kereskedelmi bankokat ütné meg, hanem magát az Európai Központi Bankot (ECB) is. Az ok egyszerű: az ECB 50 milliárd euró értékű görög vállalati és magán-jelzáloghitelt tart a kezében fedezetként a görög bankrendszernek nyújtott kölcsöneiért. Ha visszajönne a drachma, akkor ez úgy működne, mint egy euróban felvett devizahitel, mivel azok, akik ezeket a kölcsönöket felvették, az új helyzetben drachmában kapnák jövedelmüket, miközben az euróban jegyzett hitelt kellene törleszteniük.

Ahogy a régi-új nemzeti valuta elértéktelenedne, az eurókölcsön törlesztőrészletei - akárcsak Magyarországon a forint leértékelődése után - elszállnának. Az adósok fizetésképtelenné válnának, így az ECB-nek az 50 milliárdos fedezetből becslések szerint 35 milliárdot egyszerűen le kellene írnia veszteségként.

Beindulnak a dominók

Ez lenne azonban a halványabb következménye az ideiglenes Grexitnek. A durvábbat egy befolyásos befektető vázolta fel a BBC szakírójának. Eszerint hiába lenne kevésbé fájdalmas módja az görögök távozásának az "ideiglenes" Grexit, ugyanazzal a hatással járna, mint ha végleg kilépnének az eurózónából.

A befektetők ugyanis ez esetben is azt kezdenék méregetni, hogy melyik eurótagállam lesz a következő, amely bajba kerülhet adóssága törlesztésével. (Minden bizonnyal a GDP-je 130 százalékát elérő tartozásokkal birkózó Portugáliát találnák meg - a szerk.) A pénzpiaci játékosok a görög példa alapján egyszerűen úgy gondolnák, hogy ez az ország lesz a következő "ideiglenes" kilépő.

Miután megtalálták a gyenge láncszemet, elkezdenék kivonni a tőkéjüket, mivel úgy látnák, hogy ez az ország pénzügyileg és gazdaságilag sérülékeny. Emiatt megnőnek a kamatok, ami aláásná az adott ország növekedési kilátásait, ami tovább súlyosbítaná pénzügyi helyzetét, és végül beteljesülne a kiinduló számítás: kihullana az eurózónából.

Rémálmok

Ezzel megvalósulna a szakértők egy részének jóslataiban régóta szereplő a negatív forgatókönyv: a közös európai használata közgazdasági rémálommá válna, és az eurózóna széthullana. Peston ezért úgy véli, hogy az utolsó pillanat előtt meghátrálnak az eurózóna vezetői.

Az eurócsoport tagjai és a csúcsértekezlet résztvevői összehoznak valamiféle - várhatóan jó zavaros - kompromisszumfélét, hogy elkerüljék Görögország kiesését a közös európai valutát használó országok közösségéből. Legalábbis egyelőre.

Látva azonban a kaotikus helyzetet, ami az elmúlt hetekben kialakult a görög válság kezelésében, a BBC publicistája nem fogadna nagy tétben saját jóslatának a beteljesülésére.