Kétségbeejtő helyzet kezd kialakulni Görögországban a nem egészen három hét múlva esedékes parlamenti választások előtt - derült ki a Guardian helyi tudósításából. Az országot fél éven át vezető kormánykoalíció nagyobbik pártja, a radikális baloldali Sziriza szavazói részben osztódnak, részben kiábrándultak, s bár egyelőre nem álltak más politikai erő mellé, jelenleg nem támogatják a volt kormánypártot.

Egymás után jelennek meg a közvélemény-kutatási adatok, amelyek azt mutatják, hogy Alekszisz Ciprasz volt kormányfő - és azok az európai vezetők, akik minden bizonnyal egyetértettek az előrehozott választások kikényszerítésével - elszámították a közhangulat változását. Már nem csupán a Sziriza támogatottsága esik, hanem Cipraszé is, pedig nemrégiben még igencsak magasan szárnyalt.

Mínusz negyven százalékpont

A Macedóniai Egyetem felmérése szerint - amelynek eredményei lényegében megegyeznek három további közvélemény-kutatás számaival - a volt kormányfőt a választók 30 százaléka látná szívesen újra az ország élén. Korábban 70 százalékot mértek neki. A változás oka egyértelmű: az utóbbi adatot akkor mérték, amikor még Ciprasz elutasította a megszorításokat: a költségvetési kiadások csökkentését és a privatizációt.

A Sziriza támogatottsága szintén drámaian zuhant: a nagy fordulat előtt 33 százalékon állt a párt, míg jelenleg a baloldali Syntaktwn című lap szerint a választók 23 százaléka voksolna biztosan a volt kormánypártra. Azok aránya, akik még nem döntöttek, néhány hét alatt 15 százalékról 25 százalék fölé nőtt. A Macron Analysis közvélemény-kutató intézet adatai szerint a Sziriza és legfőbb ellenzéke, a konzervatív Új Demokrácia közti különbség egy százalékpontra zsugorodott.

Jöhet az összeomlás

Már az is nagy gond lenne, ha a Sziriza nem tudna abszolút többséget szerezni. Ez januárban majdnem sikerült - a választási szabályoknak köszönhetően a szavazatok bő 36 százalékával két képviselő híján elfoglalták a parlament felét. Most azonban úgy áll a helyzet, hogy a korábbi koalíciós partner, a nacionalista Független Görögök egyelőre nem éri el a háromszázalékos bejutási küszöböt és Ciprasz kijelentette, hogy nem óhajt koalíciót kötni a "régi világ" pártjaival, azaz senkivel, akivel kormányzóképes koalíciót alkothatnának.

Ez azt jelenti, hogy újabb választásra lehet szükség valamikor az ősz második felében, ami viszont kivégezné a nyáron tető alá hozott új hitelmegállapodást. Ez teljes katasztrófát jelentene a görög gazdaságra - mondta a Guardiannak egy vezető uniós tisztviselő. A költségvetés máris elszállt, a gazdaság haldoklik és hiába döntött úgy az EU, hogy bent tartja a görögöket az eurózónában, egy újabb összeomlás esetén nem biztos, hogy ezt újra megtenné. A legkevesebb, amire szükség van, a politikai stabilitás.

Cinikus számítás

Ciprasz minél előbb választásokat akart, miután az újabb megszorításokról döntő parlamenti szavazásokon elvesztette a kormánytöbbséget. (A döntéseket az ellenzék támogatásával fogadták el.) Az volt a terv, hogy még azelőtt dűlőre viszik a dolgot, mielőtt az újabb intézkedések fájdalmas hatása érvényesülni kezd. Elemzők szerint ez meglehetősen cinikus húzás volt, s lám a nép nem ostoba, látja, hogy mi vár rá.

Ezt látszik alátámasztani, hogy gyakorlatilag robbantott a Szirizából kivált új párt, a Népi Egység. Ezt a két hete megalakult politikai erőt 25 volt kormánypárti képviselő hozta létre Panagiotisz Lafazanisz volt gazdasági miniszter vezetésével. Ők továbbra is elutasítják a megszorításokat.

Az első mérések egyből azt mutatták, hogy a szavazók három-négy százaléka támogatja a pártot, ám ez néhány nap alatt egészen nyolc százalékig ment fel. Ugyancsak erősödik a szélsőséges jobboldali Arany Hajnal, amely szintén elutasítja a megszorításokat. Ez a párt a parlament harmadik legnagyobb politikai ereje lehet.

Még bejöhet

A pánik jele lehet a Sziriza háza táján, hogy visszavonták az egyik intézkedést, amelyet augusztusban fogadott el a parlament a hitelezőkkel kötött megállapodás részeként. A párt azt követeli az ideglenes kormánytól - amely tőle vette át a stafétabotot -, hogy vonja vissza a magánoktatás díjaira kivetett 23 százalékos áfát. Az új közteher elleni petíciót 200 ezren írták alá, és a megemelt tandíjakat mostanában, a választások előtt kellene befizetni. A bibi az, hogy ebből a forrásból  jókora összeget, 350 millió euró bevételt vártak az év végéig, amit valahonnan elő kell majd teremteni.

Ciprasz eddigi tevékenysége nem éppen sikersorozat, mégsem játszotta el minden esélyét. Becslések szerint azzal, hogy kormánya fél éven keresztül halogatta az új megállapodást a hitelezőkkel - amelynek végén korlátozni kellett a banki készpénzfelvételt és átutalásokat - 60 milliárd euróval növelték meg az ország hitelszükségletét. Igaz, legalább bent tartották Görögországot az eurózónában. Még mindig népszerű - mondja egy helyi politológus. Nem lenne meglepő, ha cikk-cakkjai ellenére újraválasztanák.