Miközben a magyar kormány szóban bizonygatja, hogy a mielőbbi megegyezésre törekszik az IMF-fel és az EU-val, de a tárgyalófelek miatt nem indul el a tényleges tárgyalás, az időpont egyre csak tolódik. Míg a tavalyi hirtelen jött bejelentés után arról volt szó, hogy január végére megszülethet az egyezség, addigra most már egyre több olyan hangot hallani, hogy a magyar kormány nem is akar megegyezni a Valutaalappal, vagy ha mégis lesz egyezség, akkor azt idén már nem hozzák tető alá.

Ez azonban - mint ahogy több szakértő is utalt már rá - játék a tűzzel, ugyanis Magyarország nagyon könnyen kerülhet abba a helyzetbe, hogy nem lesz más választása, mint a megegyezés a nemzetközi szervezetekkel. A kérdés csak az, hogy mikor történik ez meg, és addig milyen árat fizetünk érte. A helyzet hirtelen romlásához pedig bőven elég a nemzetközi pénzpiaci hangulat változása - itt elég csak az ország sebezhetőségére, vagy a külföldi befektetők felé fennálló kitettségére gondolni.

Kapcsolódó

Mellár Tamás, a Pécsi Tudományegyetem tanára a pénteki Világgazdaságban megjelent cikkében egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet az IMF-tárgyalások halogatásának veszélye és egy hiteles gazdaságpolitikai program hiányának veszélyeit taglalva, hogy például egy esetleges spanyol válság Magyarországot is igen erőteljesen érintené, hiszen egy gazdaságilag számottevő ország bukdácsolása komolyan megnövelné a bizonytalanságot. Ezt a klímaváltást pedig a magyar gazdaság védőháló híján a nagy nemzetközi kitettsége miatt nagyon megérezné - fogalmazott a közgazdász.

A nemzetközi helyzet fokozódik

Ez a szcenárió pedig egyre kevésbé tűnik valószínűtlennek: Spanyolországgal kapcsolatban uganis egyre többször hallani, hogy - Görögország, Portugália és Írország után - pénzügyi segítségre fog szorulni. Ezt ugyan a minap cáfolta a spanyol vezetés, de pénteken is megszólalt a riadójelzés: a tízéves spanyol kötvények hozama - megismételve hétfői mutatványát - ismét a hosszabb távon tarthatatlan 6 százalék fölé kúszott, miközben a hasonló lejárú német papíroké rekordalacsony szintre esett - jelentette a Reuters. Elemzők szerint ez azt bizonyítja, hogy a csütörtöki madridi kötvényaukció viszonylagos sikere nem nyugtatta meg a befektetőket.

A Financial Times szerint Spanyolországot a piacok három dolog miatt büntetik most. Egyrészt, mert három hónappal eltolta a költségvetését, hogy az andalúziai választásokon ne büntességk a polgárok a kormánypártot, másrészt mert a spanyol kormány azt kérte az EU-tól, hogy lazítson a korábbi megállapodásban szereplő 4,4 százalékos deficitcélon és járuljon hozzá egy  magasabb hiányszinthez (amit legutóbb végül 5,3 százalékra emeltek), harmadrészt pedig azért, mert olyan költségvetéssel állt elő a kormány, ami a szükséges reformokat megkerülve egy veszélyes populista pályára állíthatja az ibériai országot.

Csak a bizalom helyreállítása segítene

A Reuters szerint a piaci hangulaton jelentősen az az egyezség sem segít sokat, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) pénzügyi mentőalapja a duplájára nőne és mintegy 430 milliárd dollárnyi további forrást kapna Spanyolország (vagy Olaszország) megmentésére. A bizalmat a hírügynökség szerint csak jobb gazdasági fundamentumok, egészségesebb adósságportfólió és egy tőkeerősebb bankredszer állíthatná vissza. Ez viszont időbe telik, ami azt is jelenti, hogy a folytatódó számháború során vissza-visszatérő volatilitással és az eurózónás döntéshozók közötti fokozódó surlódásokkal kell számolni.

Közgazdászok és elemzők véleménye megoszlik arról, hogy mennyire kell most aggódni Spanyolországért. Egyesek szerint Madrid Görögország sorsára fog jutni, míg mások szerint az ECB másodpiaci kötvényvásárlásainak segítségével ezt a bizonytalan időszakot át fogja vészelni.

Spanyolország romló gazdasági helyzete viszont aggodalomra adhat okot a Reuters szerint. A 2010-es export boom ellenére erre az évre a kormány 1,7 zsugorodást vár a kibocsátásban, miközben a munkanélküliség eléri a 24 százalékot. Közgazdászok aggályai szerint ezek a kockázatok felnagyíthatják a GDP-arányos hiányt, különösen akkor, ha sokan számítanak arra, hogy az ibériai ország az 5,3 százalékra emelt hiánycélt sem fogja tudni teljesíteni. (Az IMF 6 százalékok költségvetési hiánnyal számol.)

Nem ártana elgondolkodni?

Nem lehet tehát véletlen, hogy Magyarország estében - egyes optimistább és az IMF-megállapodás elmaradását nem olyan tragikusnak beállító véleményekkel szemben - a szakemberek nagy többsége egyre nyomatékosabban sürgeti a megállapodás minél előbbi tető alá hozatalát.

Mentőcsomag lesz, csak kérdés mikor és milyen áron

Valentinyi Ákos, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet tagja a Portfolio.hu-n megjelent írásában úgy vélte, hogy az európai válság enyhülésére alapozni magyar gadaságpolitikai döntéseket, önámítás. Szerinte ugyanis a magyar államadósság (ami az ország sérülékenységének egyik legfőbb oka) a fenntarthatatlanság felé tart. Szerinte nemigen lehet a kamatok csökkenésére számítani még akkor sem, ha a nemzetközi befektetői hangulat javul, vagy ha az európai szuverén válsággal kapcsolatos félelmek csökkennek. Ráadásul az államadósság kamatszintjét több tényező befolyásolja, amelyeknek csak egyike a nemzetközi gazdasági hangulat. Ennél sokkal fontosabbak az egyedi ország kockázati tényezők, ezen belül többek között a külső adósság mértéke. A magyar külső adósság szerinte nem fog számottevően csökkeni a következő időszakban, nem látszanak ugyanis a körvonalai egy kiszámítható gazdaságpolitikának, ezért az államadósság kamatszintjének lényeges csökkenésére nincs kilátás. A közgazdász szerint, ha a magyar kormány az egyoldalúan deklarált államcsődöt el akarja kerülni, meg kell majd egyeznie az Európai Bizottsággal.

Ezeknek a véleményeknek a megalapozottságát támasztja alá egyebek mellett a legfrissebb Erste ZEW indexe is, amiből az derül ki, hogy a szakértők többsége szerint a jövőben tovább romlik a magyar gazdaság helyzete, és ezzel ráadásul Magyarország a régióban egyedül dicsekedhet. A megkérdezett szakértők többsége ugyanis az összes más csoportban, mind az eurózóna egészében, mind a régióban és a régiós országok mindegyikében javulást vár a jövőben.

A forint helyzetéről ugyan ez mondható el: a régiós devizák közül a forint kilátásainak a megítélése a legrosszabb. A román lejtől stagnálást, a zlotytól, a török lírától, a horvát kunától és a dollártól erősödést várnak az euróval szemben, míg a forinttól további gyengülést.

Mindezek mellett az sem tűnik túl kecsegtetőnek, hogy a kelet-európai és a közép-ázsiai térséget hitelszűke fenyegeti. A térség ugyanis erősen ki van téve a sérülékeny nyugat-európai bankrendszernek - jelentette ki pénteken Washingtonban a Világbank egyik vezetője.