Az argentin parlament megszavazta azt a törvényt, amely feljogosítja Cristina Kirchner elnököt, hogy lefoglalja a spanyol Repsol vállalat tulajdonában levő YPF SA, az ország legnagyobb olaj- és gáztermelője részvényeinek 51 százalékát. A peronista politikus asszonynak sikerült az ügyhöz elnyernie az ellenzék jelentős részének támogatását is - írta a Dow Jones Newswires. Az államosított pakettből az állam 51 százalékot tart meg magának, 49 százalékát a tartományok között osztja szét.

Az államfő latin-amerikai kollégáihoz hasonlóan azzal indokolta ezt a lépést, hogy a spanyol tulajdonos nem ruházott be eleget az argentin cégbe, s emiatt közel két évtized után az eddig exportőr ország nettó energiabehozatalra szorult. A Repsol tagadja a vádat, és bírósághoz fordul. A korábban baráti viszonyt Spanyolországgal megrontotta az ügy, ami miatt Madrid megtorlásként az argentin biodízel import letiltásával fenyeget. A befektetők elrettentőnek tartják, hogy az argentin döntéssel a Repsol részesedése az YPF-ben a jelenlegi 57,4 százalékról kb.6 százalékra zuhan.

Ezért a spanyol vállalat 10 milliárd dolláros kártérítést követel, amit Axel Kicillof gazdasági miniszterhelyettes, az államosítás főkormányosa nevetségesnek minősített, és közölte, hogy valószínűleg egy vasat sem fizetnek. A Repsol helyzete meglehetősen reménytelen, mert az ügyben dönteni argentin bíróság illetékes, amely ha egyáltalán hajlandó lesz valamilyen összeget megítélni, arra csak sok éves per után kerülhet sor.

Az államosítás nem érinti az argentin Eskenazi család 25,5 százalékos pakettjét és a New Yorkban és Buenos Airesben a tőzsdén forgó 17,1 százalékot. A kisebbségi tulajdonosok az egyébként széles körű népi támogatást élvező államosításra számítva már megszabadultak részvényeiktől, ennek köszönhetően a papírok árfolyama idén 59 százalékot zuhant. Az YPF tőkepiaci értéke így is megközelíti az 5,6 milliárd dollárt.

A hazafias érzelmeken túl meghatározó szerepe lehetett az államosításban az a tény, hogy Argentína energiahiánya idén kétszeresére emelkedik, és eléri a 7 milliárd dollárt. Kirchnernek ezért létérdeke, hogy sok milliárd dolláros beruházásokra vegye rá a külföldi olajtársaságokat a termelés fokozásáért. Az államosítással azonban nem éppen erre bátorítja őket.