Terjeszkedik az EU - fókuszban a szervezett bűnözés

Jóváhagyták az európai uniós tagországok állam- és kormányfői pénteken Brüsszelben azt a döntést, amelynek értelmében megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások Montenegró és az EU között - jelentette be Herman Van Rompuy, a kormányfői fórum (Európai Tanács) elnöke. Megerősítette, hogy a tárgyalások hivatalosan már pénteken meg is kezdődnek. Az uniós külügyminiszterek javaslata után csupán formalitás volt, hogy ezt az EU csúcstalálkozóján jóváhagyja.

Az uniós felvételt megelőző tanácskozások sokáig eltarthatnak − Horvátországgal ezek hét évig folytak −, de Montenegró esetében várhatóan ennél sokkal gyorsabban fognak haladni. Nem azért, mert a a 625 ezres lakosságú ország gazdasági vagy politikai-intézményrendszeri fejlettsége annyival előbbre tartana a horvátokénál, de kis méretének köszönhetően nem jelenthet komoly gondot integrálása. Az is előre látható, hogy − amint erre a külügyminiszterek tanácsa az AP szerint figyelmeztetett is − a tárgyalások központi témája a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harc lesz.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

A térségben az uniós csatlakozásra készülő országok mindegyike viszonylag jól teljesített tavaly, idén azonban rosszabb a helyzetük. A fő probléma a munkanélküliség − a Nyugat-Balkán legnagyobb országában, Szerbiában tavaly év végén 24 százalékos volt a ráta. A gazdaság kedvezőtlen alakulásában meghatározó szerepe volt és van az eurózónának, amelyhez számtalan szállal kötődnek. További veszélyforrást jelent Görögország, ahová az Economist Intelligence Unit (EIU) adatai szerint a montenegrói, a macedón, a bolgár és az albán árukivitel 10-12 százaléka irányul, ráadásul pénzintézeteikben is jelentős a görög bankok tulajdonrésze: az EIU mintegy 20 százalékra teszi ezek részesedését a délkelet-európai bankrendszerben.

Az unió szinte naponta szólítja fel a térség országait, hogy teremtsék meg regionális együttműködésüket, közösen munkálkodva az EU elvárta reformokon. Az EUObserveren most egy új ötletet dobtak be: Albánia, Koszovó, Macedónia és Montenegró hozzon létre egy Benelux típusú szövetséget, ami nyolcmilliós egységes piacot jelentene. Ez jelentősen egyszerűsítené a térség kezelését Brüsszelnek, de várhatóan ellenségesen reagálnának rá egyes szomszédok, elsősorban Szerbia, és nehéz lenne megmagyarázni, hogy nem egy Nagy-Albániát próbálnak létrehozni − amit egyébként Macedónia és Montenegró is ellenezne. Így az ötlet nem sokkal reálisabb, mint ha valaki Jugoszlávia feltámasztását javasolná.
A régióban igazán Szerbia a nagy falat az EU számára, és nem csak, sőt nem elsősorban a mérete miatt. A nemrégiben még ultranacionalista Tomiszlav Nikolics elnökké választása újabb kérdéseket vetett fel, noha az új államfő biztosította Brüsszelt: bízik benne, hogy még ebben az évben megkezdhetik a csatlakozási tárgyalásokat. Bár idén március óta Szerbia tagjelölt − ez az első lépcső a taggá válás felé −, a politikai bizonytalanság, Koszovó elismerésének elutasítása, a korrupció és a szervezett bűnözés, az emberi jogok és a gazdaság helyzete egyaránt azt valószínűsíti, hogy felvételére egyhamar nem kerül sor.