A világ legalacsonyabb termékenységi arányszáma a dél-koreai: az országban egy nőre átlagosan 0,81 gyerek jut. A kormány adatai szerint zsinórban hatodik éve csökken a termékenységi ráta, amely már tavaly is 0,84 volt. A csökkenés drasztikus mértékű tekintve, hogy az 1970-es években egy átlagos dél-koreai nőnek még négy gyereke született – írja a BBC.
Nem jött össze
A népességcsökkenés erős nyomást gyakorolhat egy ország gazdaságára: a kormánynak a növekvő egészségügyi és nyugdíjköltségek mellett munkaerőhiánnyal is szembe kell néznie. Ráadásul Dél-Koreában hadkötelezettség is van, a kevés születendő gyerek pedig a hadsereg hatékonyságát is csökkentheti hosszútávon. A dél-koreai kormány hiába fordított több milliárd dollárnyi pénzt családtámogatásra, úgy tűnik, ez nem vált be. A lakhatási költségek ugyanis magasak a fiatal pályakezdők számára, emellett pedig nem fér bele a gyerekvállalás. Sok nőnek a karrierépítés és a családalapítás között kell választania, és egyre többen választják inkább a karriert.
Dél-Korea mellett más kelet-ázsiai országokban, például Tajvanon és Szingapúrban is egyre kevesebb gyerek születik. Dél-Korea népessége korábban sokáig nőtt, az utóbbi években azonban 51-52 millió fő között tetőzött. Tajvan népessége hosszú ideje 23-24 millió fő, Szingapúré viszont a bevándorlásnak köszönhetően fokozatosan növekszik, és hamarosan megközelítheti a hatmilliót.
2,1-es mutató
A világ legnagyobb gazdaságaival rendelkező országaiban az átlagos termékenységi ráta 1,6. A Központi Statisztikai Hivatal tavalyi adata alapján Magyarország minimálisan van csak elmaradva ettől, 1,59-es értékkel.
Egy ország népességének fenntartásához legalább 2,1-es termékenységi arányszámra van szükség, a bevándorlás figyelembevétele nélkül. A fejlett országokban azonban a gazdasági nyomás és a karrierépítés hatására egyre kevesebben vállalnak több gyereket.