Alkalmat adott némi kárörvendésre a világsajtó olvasóinak a francia SNCF vasúttársaság pofára esése: a cég 2000 új szerelvényt vásárolt 15 milliárd euróért, ám miután a szép új vonatok megérkeztek, kiderült, hogy a vidéki állomások jelentős részére nem tudnak beállni, mert túl szélesek. A vasúti infrastruktúrát üzemeltető RFF ugyanis csak a harmincévesnél fiatalabb állomásokat vette figyelembe, amikor kiszámította, milyen szélesek lehetnek az új szerelvények - az ennél régebbiek átépítése euró-tízmilliókba kerül.
A BBC összeállításából kiderül, hogy apró mérési hibák fatális következményekre vezethetnek. Az emberi figyelmetlenség cseppet sem vicces következményekkel járhat. Az első példa az amerikai NASA űrhivatal 1999-ben felbocsátott Mars-szondája. A 125 millió dollárból elkészült égitest sikeresen elérte célját, és megkezdte a pályára állást a vörös bolygó körül, ahol időjárási műholdként kellett volna működnie. Végül azonban elvétette pályáját és elégett a légkörben. Mint kiderült a NASA brit mértékrendszerben adta meg a szatellit paramétereit, míg az műhold építője a méterrendszerben számolt.
Élet és halál
A svéd bámészkodók elhűlve láthatták 1628-ban, ahogy az ország legújabb hadihajója, a Vasa első útján, két mérföld megtétele után, harminc ember halálát okozva egyszerűen elsüllyed. A 34 bronzágyúval felszerelt hajó kora egyik legerősebb fegyvere lehetett volna. A Vasát 1961-ben kiemelték és a szakértők megvizsgálták. Mint kiderült hosszában aszimmetrikus volt. A hajóval kapcsolatos leletekből az is kiderült, miért. Az építéséhez kétféle mérőeszközt használtak: az egyik oldalát a svéd láb alapján kalibrálták, amely 12 hüvelyk hosszú, a másikat az amszterdami láb alapján, amely 11 hüvelykkel egyenlő.
Szerencsésebb véget ért az Air Canada légitársaság egyik gépének balesete. A gép 1983-ban egyik útján egyszerűen kifutott az üzemanyagból a levegőben. A cég 1970-ben tért át a méterrendszer használatára - később kiderült, hogy ez a repülőgépe volt az első, amelyen ezt használták. A kérdéses út előtt nem működött a gép üzemanyag-ellenőrző rendszere, ezért a pilóták a mechanikus mérőt használták. A hibát akkor követték el, amikor a fontban (0,45 kilogramm) megadott értéket kilogrammnak vélték. Szerencsére hajtómű nélkül is le tudták tenni a gépet a Gimliben lévő repülőtér betonjára, amivel repülőgépük kiérdemelte a gimli vitorlázógép gúnynevet.
Nagy bumm
A NASA Hubble teleszkópja, amely az űrből figyeli meg a világegyetemet, világhírt szerzett lélegzet-elállító szépségű képeivel. Ezzel feledtette, hogy első képei bizony homályosak voltak, mert a teleszkóp egyik tükre túl laposnak bizonyult. A hiba az emberi hajszálnál sokszor vékonyabb mikronokban mérhető volt. Találgatások szerint egy festékcsepp vagy tükör tesztelésére használt eszköz okozhatta a galibát. Az űrhivatal szakértői végül egyszerűen, a tükrök áthelyezésével orvosolták a bajt.
A híres londoni Big Ben harang sem kezdte könnyen földi pályafutását. Az 1857-es tesztelés alatt az első harang elrepedt, ezért újraolvasztották. Az új harang, amelyet 1859-ben három napig agyusztáltak be a helyére, szintén elrepedt. Erre becsületsértési perekkel színezett vita vette kezdetét. Az egyik magyarázat szerint a harangot kongató kalapács sikerült túl nagyra, a másik szerint a harang ötvözetében (hét rész ön, 22 rész réz) keresendő a repedés oka. Az öntöde többször jelezte, hogy ez az összetétel túl merev fémet eredményez. Végül a második harang marad a helyén, továbbra is repedt, csak elforgatták, és kisebbre cserélték a döngető kalapácsot.
Mennyi az annyi?
Mi is az a tengerszint feletti magasság? Attól függ hol kérdezzük. Nagy-Britanniában a Cornwall melletti vízmagasságot tekintik ennek, Franciaországban a Marseille tengerpartján mértet. Németországban az Északi-tenger szintje a mérvadó, Svájcban a mediterrán mérést veszik alapul. Ez vezetett a két ország határán 2003-ban épült laufenburgi híd vicces esetéhez. Amikor a két oldalról indult építők eljutottak a munka feléhez, meglepve tapasztalták, hogy a Németország felőli rész pontosan 54 centiméterrel magasabb, mint a svájci hídpálya. A tervezők tudták, hogy a német és a svájci tengerszint között - amelyeket alapul vettek a magasság meghatározásakor - 27 centiméter a különbség. Ahelyett azonban, hogy ezt eltüntették volna, a számítások során megduplázták az eltérést.
Halálos diétára fogta expedíciójának tagjait Robert Falcon Scott, aki 1910-12-ben a Déli-sark meghódítására indított expedíciót. Úgy számolta, hogy csapata tagjainak naponta 4500 kalóriára van szükségük kondíciójuk fenntartására, ám fatálisat tévedett. Mike Stroud étkezési szakértő, aki megjárta a föld leghidegebb pontját, az mondja, hogy a kutatók éppen napi 3000 kalóriával ettek kevesebbet, mint amennyire szükségük lett volna. Így 25 kilogrammot fogytak, mielőtt elérték volna céljukat és elindultak volna vissza. Ez egybevág azokkal a szakértői vélekedésekkel, amelyek szerint a Scott-expedíció tagjai éhen haltak.
Trükkös pálya
Az idei szocsi olimpia megnyitása előtt egy nappal derült ki, hogy a biatlonpálya - amelynek egy 2,5 kilométeres huroknak kellene lennie - 40 méterrel rövidebb a szabályosnál. A 7,5 kilométeres verseny szereplői így valójában 7,4 kilométert tettek volna meg. A hibát őrült tempóban javították, amit megkönnyített, hogy egy nyílt terepen épült pályáról volt szó. Nehezebb a helyzet az úszómedencékkel. Sokszor vádolják ezek építőit azzal, hogy az 50 méteres szabványos medencék néhány centiméterrel rövidebbek, mivel a mérnökök nem számolnak a burkolásra használt csempék vastagságával. Ezek hírek szerencsére csak városi mítoszok.
Valóban elszúrták azonban a londoni millenniumi gyaloghidat, amely a Temze két partját köti össze. A 2000-es átadáskor átkolbászoló emberek rémülve tapasztalták, hogy a híd brutálisan kileng. A tervezők nem számoltak az úgynevezett dobbantás hatással, azzal, hogy az emberek hajlamosak a mozgáshoz igazítani lépteiket, amivel tovább erősítik azt. A hidat lezárták és a 2002-es újranyitásig rezgéscsillapítókkal látták el. Nem úszta meg a számítási hibát az USA-ban a Tacoma-híd. A híres filmfelvételen 1940 novemberében összeomló függőhídnál alulbecsülték a szél himbáló hatását. Azóta nem csupán az eredeti hidat állították helyre, hanem építették mellé még egyet.