Tévedtek a vészmadarak - Bővülhet az eurózóna

Az Európai Bizottság a Lettországról szóló 2013. évi konvergenciajelentés alapján arra a következtetésre jutott, hogy Lettország az euróövezethez való fenntartható konvergenciájának magas fokát érte el, amelynek fényében az EB javasolja hogy az Európai Tanács határozzon az euró 2014. január 1-jei lettországi bevezetéséről.

A lettországi tapasztalatok azt mutatják, hogy egy ország képes felülkerekedni a makrogazdasági egyensúlytalanságokon, még akkor is, ha azok súlyosak, és megerősödve kikerülni abból - vélekedett a döntés ismertetésekor Olli Rehn. A 2008-09-es mély recessziót követően Lettország - az EU/IMF pénzügyi programjának segítségével - határozott politikai lépéseket tett, amelyek rugalmasabbá tették a gazdaságot és javították annak kiigazítási képességét a fenntartható és kiegyensúlyozott növekedés átfogó uniós keretszabályozásának keretében. A pénzügyi biztos szerint ez meghozta a gyümölcsét, ugyanis az előrejelzések szerint idén Lettország lesz az EU leggyorsabban növekvő gazdasága.

"Lettország elkötelezettsége az euró bevezetése iránt a közös pénzünkbe vetett bizalom jele és bizonyítja, hogy tévedtek azok, akik az euró felbomlását jósolták" - fogalmazott az EB alelnöke, aki azt is hozzátette, hogy ez egyben egy erős jelzést is jelent mind az eurózóna, mind a globális gazdaság felé.

Érétkelés: megfelelt

A lett konvergenciajelentés a lett gazdasági teljesítményről a masstrichti kritériumokat illetően kedvező képet fest. Az átlagos infláció az áprilisig tartó 12 hónapos időszakban 1,3 százalék volt - jelentősen a 2,7 százalékos referenciaszint alatt - és várhatóan ez alatt is marad az elkövetkezendő időszakban. A bizottság azonban megjegyzi, hogy Lettországnak továbbra is ügyelnie kell az infláció kordában tartására, többek között azáltal, hogy körültekintő költségvetési politikát folytat és a hazai keresletet fenntartható pályán tartja.

A GDP-arányos államháztartási hiány 2010-ben még 8,1 százalék volt, ami 2012-re 1,2  százalékra csökkent, és az EB legfrissebb, tavaszi előrejelzése szerint 2013-ban is 1,2 százalék marad. A bruttó államadósság 2012 végén a GDP 40,7 százalékának felelt meg. A bizottság úgy véli, hogy a túlzott hiányt hiteles és fenntartható módon kiigazították, és ajánlást tett arra, hogy az EU Gazdasági és Pénzügyi Tanácsa (Ecofin) szüntesse meg a Lettország elleni túlzotthiány-eljárást. Amennyiben ez megtörténik, Lettország teljesíteni fogja az állami költségvetés helyzetére vonatkozó két kritériumot - áll a bizottság közleményében.

 

Lettország átlagos hosszú távú kamatlába a 2013 áprilisával záródó év során 3,8 százalék volt, ami szintén az 5,5 százalékos referenciaértéken belül van. Az euróövezet irányadó hosszú lejáratú kötvényeihez viszonyított különbség 2010 óta jelentős mértékben csökkent, ami a lettországi piaci bizalomról tanúskodik - állapítja meg a bizottság.

A lett lat 2005. május 2. óta vesz részt az árfolyam-mechanizmusban (ERM II). Ez az időtartam jelentősen meghaladja a minimális két évet. Az ERM II-be történő belépéskor a lett hatóságok kötelezettséget vállaltak arra, hogy a lat árfolyamát a középárfolyamhoz képest ±1 százalékos ingadozási sávban tartják. A jelen értékelést megelőző két évben a lat árfolyama legfeljebb 1 százalékkal tért el a középárfolyamtól és nem alakult ki árfolyamfeszültség.

 

Mást is néztek

Ezen túlmenően más tényezőket, többek között a fizetési mérleg alakulását, valamint a munkaerő-, termék- és pénzügyi piacok integrációját is vizsgálták. Lettország külső egyensúlya a válság alatt jelentős mértékben javult, amit az ország külső versenyképességének kedvező alakulása is elősegített. A lett gazdaság a kereskedelmi és munkaerő-piaci kapcsolatoknak köszönhetően megfelelően integrálódott az uniós gazdaságba, és nagyszabású közvetlen külföldi befektetéseket vonz - állapítja meg a bizottság. A belföldi pénzügyi szektor uniós pénzügyi rendszerbe való integrációja jelentős, főként a bankrendszerre jellemző nagyarányú külföldi tulajdon miatt. Végül a jelentés megállapítja azt is, hogy Lettország monetáris jogszabályai összhangban állnak az uniós joggal.

Az uniós szerződés előírásai szerint az Európai Központi Bank (ECB), az eurózóna jegybankja, is rendkívüli konvergenciajelentést készített Lettországról. Bár az ECB végkövetkeztetése is az, hogy Lettország készen áll az euró bevezetésére, a jegybank ugyanakkor kétségeket fogalmaz meg azzal kapcsolatban, hogy középtávon Riga képes lesz-e alacsonyan tartani a pénzromlás ütemét.

Sikertörténet, de modellnek nem tekinthető

A szerdai döntés sikernek tekinthető, egyrészt mert ez azt jelzi, hogy a lettek csatlakozási stratégiája bevált, másrészt az eurónak is fontos, hiszen kellenek a jó hírek - vélekedett lapunknak Andor László, foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős biztos, aki a héten egy a gazdasági növekedés szociális dimenziójáról Rigában tartott konferencián vett részt. A biztos Lettország esetével kapcsolatban ugyanakkor arra is rámutatott, hogy bár az ország pénzügyileg kétségtelenül sikeresnek mondható, és az elmúlt évben gyors növekedést is produkált, egyben az EU egyik legszegényebb országának is számít. Itt a legnagyobbak a jövedelmi egyenlőtlenségek, ami így nem jó és nem is fenntartható - tette hozzá.

Ennek kezelésére az Európai Bizottság a szociális ellátórendszer átalakítása és hatékonyabb működtetése érdekében már egy évvel ezelőtt is megfogalmazott ajánlásokat, amelyek a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap ajánlásaival is összhangban vannak - mondta a biztos. Andor szerint az elmúlt évben Lettországban a strukturális alapokon belül, a Szociális Alap javára nagyarányú átprogramozást hajtottak végre, amelynek eredményeként a pályakezdők hatékonyabb támogatást kaphatnak. Csökkenésnek indult ugyan a munkanélküliség, de fontos, hogy a lettek is megkezdjék az előkészületeket az ifjúsági garancia bevezetésére, amelynek segítségével érdemben és tartósan javíthatók a 25 éven aluliak kilátásai. "Dombrovskis [miniszterelnök] úrral már a megvalósítás egyes részleteiről is szót váltottunk" - fogalmazott a biztos.

A lett euróbevezetésnek lehet egy olyan pozitív hozadéka, amelynek következményként az elmúlt két évtized hullámzó teljesítményét stabilitás válthatja fel, ami az országgal szembeni pozitív megítélést is erősítheti - vélekedett Andor, aki azt is hozzátette, hogy a kiegyensúlyozottabb gazdasági növekedést a szociális fejlődés szempontjaival is össze kell hangolni. "Ez nyilván nem könnyű, hiszen az elmúlt években sok fiatal elvándorolt Lettországból is" - jegyezte meg.

Bár Andor sikernek nevezte a lett euróbevezetést, mintának ugyanakkor nem tekintené, hiszen a kiigazításnak olyan reálgazdasági és szociális ára volt, amelyet sehol sem lehet elvárni. "A lett sikert az ország saját, megtett útjához kell viszonyítani, és árnyoldalaival együtt kell tudni értékelni" - mondta a biztos, aki azt is hangsúlyozta, hogy meg kell találni annak módját, hogy az eurózónában a peremországok ne legyenek kitéve ilyen stresszhelyzeteknek a jövőben.

A lett euróbevezetésért hozott áldozatokról korábbi elemzésünket itt olvashatja.

Lettország lesz a 18.

A bizottság és az ECB a szabályok szerint kétévente készít konvergenciajelentést azokról az országokról, amelyek vállalták, hogy bevezetik a közös pénzt. Rendkívüli konvergenciajelentés készítését az adott tagállam kérheti, amit jellemzően akkor tesz meg, ha felkészültnek érzi magát nemzeti valutája lecserélésére. A végső szót formálisan az uniós pénzügyminisztereknek kell kimondaniuk, amihez minősített többségű szavazat szükséges. Erről várhatóan júniusban születhet döntés, miután a kérdésben az Európai Parlament is állást foglalt, és a lett euró bevezetésére az uniós állam- és kormányfők is rábólintottak. Ha a tanács úgy dönt, hogy Lettország január 1-jén bevezetheti az eurót, egyúttal azt is visszavonhatatlanul rögzíti, milyen végleges árfolyamon kell majd a latot euróra váltani. Lettország ezzel a 18. tagállama lesz az euróövezetnek.

A három balti ország közül Észtország 2011-ben vált az eurózóna tagjává, Litvánia pedig elemzők szerint 2015-től követheti társait. Lettország − amely a pénzügyi válság előtt száguldó iramban növekedett − a GDP-je ötödét leradírozó, jelentős bér- és nyugdíjcsökkentésekkel, illetve masszív adóemelésekkel színezett kiigazításon esett át 2008−2009-ben, miután úgy döntött, hogy kitart a 2004-es uniós csatlakozáskor bevezetett valutatanácsi rendszer mellett, amelyben a hazai valuta árfolyamát mereven az euróhoz kötötték, s ezért nem értékelhették le a latot. A kormányt a gyors belépésre ösztönözte a lakosság és a cégek magas devizaadóssága, illetve hogy további támaszt szerezzen az orosz befolyással szemben.