Theresa May, aki a londoni alsóház képviselőit tájékoztatta hétfő délutáni beszámolójában a brexit-tárgyalások első szakaszát várhatóan lezáró múlt heti előzetes egyezségről, az MTIn tudósítása szerint kijelentette: maradéktalanul bízik abban, hogy a megállapodást az e hét végén esedékes brüsszeli EU-csúcs jóváhagyja, és megkezdődhet a brexit-tárgyalások második szakasza, amelynek legfontosabb napirendi pontjai közé tartozik majd Nagy-Britannia és az EU jövőbeni - mindenekelőtt kereskedelmi - kapcsolatrendszerének kialakítása.
May szerint ez azt jelenti, hogy Nagy-Britannia "zökkenőmentes, rendezett módon" távozik az Európai Unióból, "mély és különleges új partneri viszonyt" kialakítva európai barátaival, miközben "visszaszerzi az ellenőrzést határai, pénze és törvényei felett".
A Nagy-Britanniában élő több mint 3 millió külföldi EU-állampolgár jogosultságairól May kijelentette: az EU kiinduló álláspontja az volt, hogy e jogosultságok megvédése az uniós jogszabályok hatályának meghosszabbításával történjen, bármiféle brit törvényalkotási aktus nélkül. Az EU eredeti szándéka szerint a külföldi EU-állampolgárok jogainak érvényesülését az Európai Bizottság felügyelhette volna, és az Európai Unió bírósága szerzett volna érvényt e jogosultságoknak vitás ügyekben - mondta a brit miniszterelnök.
Theresa May szerint ezek a javaslatok elfogadhatatlanok voltak. Hozzátette: az EU végül beleegyezett abba a megoldásba, hogy e jogosultságok érvényesítése a brexit után a brit bíróságok hatáskörébe tartozik majd, indokolt esetben az EU-bíróság esetjogi végzéseinek figyelembevételével.
Az e kiegészítés kavarta parlamenti felzúdulásra reagálva a brit miniszterelnök kijelentette: a brit bíróságok más ügyekben is figyelembe veszik a nemzetközi jogot, ha ez indokolt.
Az Európai Unió Bíróságának további nagy-britanniai fennhatósága folyamatos belpolitikai vita tárgya Nagy-Britanniában, mivel mindenekelőtt a kormányzó Konzervatív Párt brexit-tábora erről hallani sem akar.
Theresa May hétfő esti alsóházi tájékoztatójában ugyanakkor kijelentette: a külföldi EU-állampolgárok jogosultságainak érvényesítése ügyében a brit bíróságok a kilépés után - a jelenlegi helyzettel ellentétben - önként fordulhatnak az Európai Unió Bíróságához jogértelmezésért, ha egy-egy adott esetben a brit jog nem kínál egyértelmű megoldást, de ilyen esetekben is a végső szó a brit bíróságoké lesz.
May hozzátette: ez az önkéntes mechanizmus is lezárul nyolcévi átmeneti időszak után.
A brit kormányfő kijelentette: a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok jogosultságait törvény rögzíti majd, és a törvénynek brit bíróságok szereznek érvényt.
Az előzetes egyezmény pénteken nyilvánosságra hozott 16 oldalas összegző dokumentuma leszögezi, hogy a majdani kilépési megállapodás céljai között szerepel a Nagy-Britanniában élő uniós, illetve az EU-tagállamokban élő brit állampolgárok azon jogosultságainak viszonos megvédése, amelyeket az érintettek az EU-jogszabályok alapján múltbeli életviteli döntéseikkel, az Európai Unión belüli szabad mozgás jogának gyakorlásával megszereztek, vagy megszereznek egy meghatározott időpontig.
A megállapodás szövege szerint e meghatározott időpontnak egybe kell esnie a brit kilépés időpontjával.
Theresa May hétfő esti alsóházi felszólalásában az EU-val szembeni brit pénzügyi kötelezettségekről azt mondta: Nagy-Britannia a 2020-ban lejáró jelenlegi EU-költségvetési időszakban befizeti nettó hozzájárulási kötelezettségeit, és ugyanezen időszakban a jelenlegi feltételrendszer mellett folytatódik a kétoldalú kereskedelem.
May hozzátette: London kész teljesíteni az EU-tagsága idején vállalt méltányos pénzügyi kötelezettségeket, de "ez az ajánlat lekerül a napirendről", ha a kilépési tárgyalások végén nem születik átfogó megállapodás a jövőbeni kapcsolatrendszerről.
Ugyanezt egy nappal korábban David Davis, a brexit-tárgyalásokért felelős brit minisztérium vezetője is kifejtette. A BBC televíziónak nyilatkozva Davis kijelentette: a pénteki előzetes egyezménynek "nincs jogi kötelező ereje", és ha a kilépési tárgyalások végén nem születik átfogó megállapodás, akkor Nagy-Britannia nem fizetné ki a brit uniós tagság idején az Európai Unióval szemben keletkezett és ezután keletkező pénzügyi kötelezettségeit.