Az Európai Parlament összesítése szerint a Mark Rutte miniszterelnök vezette, jobboldali liberális Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD) lett a második 14,6 százalékkal.
A holland kormánykoalíció további tagjai közül a Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA) 12,1 százalékkal a harmadik, a 66-os Demokraták (D66) 7 százalékkal a hatodik, a Keresztény Unió (CU) 6,8 százalékkal a hetedik legtöbb szavazatot szerezte. Negyedik-ötödik helyen az euroszkeptikus Fórum a Demokráciáért és a Baloldali Zöldek párt végzett 10,9 százalékkal.
Hollandia a 2019-2024-es időszakban összesen 26 EP-képviselői hellyel rendelkezik, de Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnését (Brexit) követően a képviselői helyek számra 29-re emelkedhet.
A csütörtökön tartott választáson legtöbb szavazatot szerzett Munkapárt (PvDA) 6 képviselőt küldhet az Európai Parlament szociáldemokrata képviselőcsoportjába (SD). A Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD) négy, a 66-os Demokraták (D66) kettő képviselői helyet szereztek a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) képviselőcsoportjában. A Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA) szintén négy képviselőt ültet az Európai Néppártba (EPP), a Fórum a Demokráciáért (FvD) párt három, a Keresztény Unió (CU) kettő képviselőt ültethet az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) nevű frakcióba. A Baloldali Zöldek (GroenLinks) három képviselővel erősítik a zöldpárti frakciót, az 50Plus nevű párt és az Állatvédők Pártja (PvdD) - egy-egy képviselőt küldhet az EP-be. A Geert Wilders vezette, bevándorlásellenes Szabadságpárt (PVV) és a Szocialista Párt (SP) a brexit után juthat mandátumhoz.
Az országban a szavazás az EP-választáson előzetes regisztrációhoz kötött. A részvételi arány 41,8 százalékos volt a csütörtökön rendezett szavazáson, mintegy három és fél százalékkal magasabb a legutóbbi, 2014-es voksoláshoz képest.