Vészjósló forgatókönyvet tartalmaz az Európai Bizottság Trends to 2050 tanulmánya, amelyet a karácsonyi periódusban, szinte lopva tettek közzé - írja az EurActiv. A lényeg: ha minden úgy megy tovább mint eddig, akkor Európa ügyetlensége miatt 2050-re elvész az esélye annak, hogy az emberiség megelőzze a Föld átlaghőmérsékletének két Celsius- fokos emelkedését. Szakértők szerint egy ilyen felmelegedés az emberiség pusztulásával fenyegetne.
A tudományos kutatók meggyőzték az európai döntéshozókat arról, hogy az energiatermelés átalakításával 2050-re - az 1990-es szinthez képest - 80-95 százalékkal kell csökkenteni Európa szén-dioxid-kibocsátását ahhoz, hogy elkerülhető legyen ez a katasztrófa-forgatókönyv. A Trends to 2050-ből azonban az derül ki, hogy bár 2030-ra 30 százalékos mérséklés várható, 2050-re csak 44 százalékkal lehet mérsékelni az kibocsátást.
A sok kevés
A jelentés a business-as-usual feltételezésével készült, azaz abból indul ki, hogy az EU nem fogad el új légkörvédelmi terveket a már jóváhagyott 2020-as célkitűzéseihez képest. Mielőtt az utóbbiakat kidolgozták még rosszabb volt a helyzet: egy 2009-es jelentés csupán 20 százalékos kibocsátáscsökkenést jósolt 2030-ra.
Pozitívnak tekinthető, hogy az uniós szakértők szerint 2050-ben a nukleáris, a szél- és a földgáz-alapú energiatermelés 25-25-25 százalékkal fog hozzájárulni Európa ellátáshoz. További jó hír, hogy bár addigra az EU GDP-je 78 százalékkal bővülhet a 2010-es szinthez képest, ennek előállításához nyolc százalékkal kevesebb energiát használ majd fel a gazdaság.
Az európai energiaszektor cégei azonban továbbra is évi 400 millió tonna szén-dioxidot pumpálnak majd a levegőbe. Ráadásul eközben majdnem 57 százalékkal nőni fog az energiaimport.
Több kell
Környezetvédők szerint 2030-ra 40 százalékkal kéne mérsékelni a szén-dioxid-kibocsátást ahhoz, hogy 2050-re összejöjjön a 80 százalékos mérséklés. Az OECD energetikai tanácsadója, az IEA szakértői úgy látják, hogy még ez is csak 50-50 százalékos esélyt nyújtana arra, hogy az évszázad végére ne emelkedjen az átlaghőmérséklet két fokkal a mostani fölé.
A tanulmány felhívja a figyelmet arra, hogy a következő 20 évben több szélenergia-termelő rendszert fognak telepíteni a beruházók, mint bármely másfajta kapacitást. Ezt követően azonban elakadhat a fejlődés, ami rámutat arra, milyen fontos a beruházásokat ösztönző, kiszámítható szabályozási környezet fenntartása.
A következő 20 évben, azaz 2035-ig létrejövő új áramtermelő kapacitások majdnem 60 százaléka alternatív forrásokra fog épülni - úgy tűnik azonban, hogy ez kevés lesz. Hasznos kiegészítője a nulla kibocsátású megoldások bővülésének a szén-dioxidot elnyelő és tároló technológiák bevetése, ám az uniós tanulmány szerint ezek terjedése is lassúbb lesz a szükségesnél, ha a dolgok úgy mennek tovább, mint eddig.