Brett Arnends, a MarketWatch publicistája tíz olyan körülményt talált, amelyek arra utalnak, hogy Donald Trump, az USA megválasztott elnöke akár orosz kém is lehet. Az ötlet a hidegháborús regények lapjaira való, ám az okok, amelyek a különös feltételezést alátámasztják - egy kivétellel -, nagyon is valóságosak.

CIA

1. Az amerikai hírszerzés azt állítja, hogy az orosz titkosszolgálat segítette Trump megválasztását elnökké. A vádat alátámasztja, hogy a CIA soha korábban nem állt elő ilyen állítással. Bár lehet, hogy erre nincs is szükség, hiszen mindenki láthatta, hogy az ellenfele, Hillary Clinton háza tájáról ömlenek a hackermódszerekkel megszerzett bizalmas információk, míg róla semmi. Kérdés ezután, hogy kell-e a CIA jelentése az oroszok beavatkozásának bizonyításához?

2. Az új elnök a Kreml tagadását fogadja el a CIA állításával szemben. Trump az előbbi hírt a visszautasítás tipikus trükkjeivel intézte el. Nevezetesen a hír hozóját, a CIA-t támadta, megkérdőjelezve a szervezet kompetenciáját. Azt állítja, hogy ugyanazok az emberek beszélnek az orosz beavatkozásról, akik az Iraki háború előtt az állították, hogy Szaddám Huszeinnek atomfegyverei vannak.

Emellett szerinte ez a múlt, most már tovább kéne lépni. Semmit sem mondott tehát magáról a vádról, és adódik a kérdés, hogy ha a szolgálatnak igaza van, akkor miért is kéne továbblépni? Gondoljuk el: továbblépett-e bármelyik korábbi amerikai elnök, amikor a CIA a Kremllel kapcsolatos jelentést tett le az asztalára?

Dől a pénz

3. Nagy pénzeket kaszált furcsa oroszoktól. A legjobb példa, amikor 2008-ban, az ingatlanválság kibontakozása idején egy orosz milliárdostól 95 millió dollárért vette meg az egyik portékáját. Ne feledjük: Vlagyimir Putyin Oroszországában elmosódik a határ az állam, a magánszektor, az államfő és az oligarchák között. Trump fia, Eric elismerte, hogy az oroszok sok aránytanul jó üzlethez juttatták a családot. Mint mondta: sok pénzt láttak befolyni Oroszországból.

4. Donald Trump megválasztása sok embert tett gazdaggá - Moszkvában. Ha valaki azt hiszi, hogy a szavazás után a Wall Streeten kibontakozó rally hozta a nagy pénzt, az téved. Az S&P-500 tőzsdeindex öt százalékkal nőtt november 8. után, ám moszkvai párja, az RTS 20 százalékkal ugrott meg. Ehhez hozzájárulhatott az olajárak növekedése is, ám a végeredmény egyértelmű: Putyin barátai visszanyerték, amit az ukrán válság után az elmúlt két évben elvesztettek.

Vszjovparjádke!

5. Fel akarja adni a Moszkva elleni nyugati szankciókat. Putyin sötét állama ellen 2014-ben vezették be ezeket, miután Oroszország elvette a Krímet Ukrajnától és destabilizálta az országot. Fegyvert adott az orosz szeparatistáknak, akik egy független vizsgálat szerint lelőtték a maláj légitársaság gépét Ukrajna felett, 298 ember halálát okozva. Trump erre azzal válaszol, hogy no problem. Lépjünk tovább az orosz-amerikai kapcsolatokban, a szankciók végét ígéri és dicséri Putyint.

6. Ismert orosz szimpatizánsokkal ügynökökkel veszi körül magát. Egyikük Carter Page, aki Moszkvában és az USA-ban is előadásokon bírálta az Egyesült Államok Oroszországgal kapcsolatos politikáját. Másikuk Paul Manafort, aki oroszbarát ukrán politikusokkal ápolt jó kapcsolatairól ismert. Külügyminisztere olyan valaki lehet, aki megkapta az orosz Barátságért érdemérmet. Nem véletlen, hogy Putyin tanácsadói dicsérik Trump "fantasztikus" csapatát.

Hallgatott

7. Újra és újra visszautasította, hogy bírálja a Kremlt. Az elnökválasztási kampányában számos oka lett volna arra, hogy kritizálja Putyint vagy legalábbis visszautasítsa azokat a vádakat, amelyek szerint az orosz elnök zsebében van. De nem tette. Akkor sem, amikor arról volt szó, hogy az orosz vezetés nem riad vissza az őt bíráló újságírók megöletésétől. Időnként a hallgatás többet mond minden szónál.

8. Még nem is elnök, de máris szembe fordult az oroszok legnagyobb ázsiai riválisával, Kínával. Mi tehetné a Kremlt boldogabbá, mint az, hogy Peking és Washington a nyílt színen veszekszik egymással például azon, hogy Trump megkérdőjelezi az egy Kína elvet, azaz azt, hogy Tajvan a kínai álláspont szerint Kína renegát tartománya.

Egy totális kereskedelmi háború a világ két legnagyobb gazdasága között hab lenne az oroszoknak a tortán. Az oroszbarátságot figyelembe véve már érthető, miért démonizálta olyan nagy hévvel Kínát a kampányában. A kínai-amerikai viszony megromlása gyengíti az ázsiai országot és az Oroszország elleni egységes nemzetközi fellépést, továbbá szűkíti az USA stratégia mozgásterét.

NATO

9. Trump gyengíti a NATO-t is. A kampányban kijelentette, hogy nem tartja magától értetődőnek annak az elvnek a betartását, miszerint az amerikai hadsereg megvédi a NATO szövetségeseit külső támadás esetén. Például a balti államok ne számítsanak erre, amíg nem emelik védelmi kiadásaikat GDP-jük két százalékára, amit a NATO-csatlakozáskor vállaltak.

Ez a szöveg zene a moszkvai vezetők füleinek. A Kreml mindig is gyűlölte a NATO-t, különösen azt, hogy a hidegháború vége után a szovjetrendszer volt országainak egy része is a katonai szövetség tagja lett. Eközben az oroszok hajlamosak a balti országokat az orosz birodalom részének tekinteni.

10. És a végére egy nem igazán komoly érv. Trump egy időben egy vodkához adta márkanévnek a nevét. Nem sört, vagy bort, vagy gint vagy whiskeyt, hanem vodkát reklámozott, az oroszok nemzeti italát.