Bagdadban fél árbócra eresztették az amerikai zászlót, ezzel jelezve, hogy véget ért az USA katonai beavatkozása az országban. Az utolsó 5500 katona többsége már elhagyta az országot, és a szomszédos Kuvait repülőterein vár a hazautazásra. Az országban a rend fenntartása a helyi hatóságok feladatává vált. Az amerikai hadsereg csak mintegy kétszáz kiképzőt hagy hátra.

Barack Obama elnök ellenmondásos helyzetbe került: biztató szavakat mondott az amerikaiaknak a háborúval kapcsolatban, sikerként értékelte a beavatkozást - amely szerinte egy stabil, szuverén és magabiztos államot teremtett -, miközben 2003-ban, az amerikai invázió megindítása előtt parlamenti képviselőként ostobaságnak nevezte a beavatkozást - értékelte az elnök beszédét a BBC.

Sok áldozat, sok pénz

Az Egyesült Államok hadserege 4500 katonát vesztett az iraki háborúban, további 30 ezren pedig megsebesültek. Az iraki áldozatok számát 100 ezerre teszik. 2003-tól 2011-ig egymást váltva összesen 1,5 millió amerikai teljesített szolgálatot az arab országban, a létszám 170 ezerrel 2007-ben érte el a csúcsát. A beavatkozás összesen ezermilliárd dollárjába került az amerikai adófizetőknek, ami majdnem annyi, mint Magyarország tíz alatt elért bruttó hazai terméke.

Az invázió - amelyet azzal az indokkal indítottak el, hogy Irak tömegpusztító fegyvereket rejteget - villámháborúval indult 2003 márciusában. Az amerikai csapatok egy hónap alatt eljutottak a tengerpartról Bagdadba, és a támadást elrendelő George Bush elnök májusban bejelentette, hogy a feladatot teljesítették. 2003 decemberében elfogták Szaddám Huszein elnököt, ám 2004-ben már rabokat kínzó amerikai katonákról jelentek meg fotók a médiában. 2005-re az öngyilkos merényletek nyomán káosz alakult ki, amit 2007 januárjától jelentős csapaterősítéssel próbáltak letörni. 2008-ra sikerült jelentősen visszaszorítani az erőszakot. Közben kiderült, hogy a beavatkozás indokát nem támasztották alá bizonyítékok.

Erődszerű nagykövetség

Az USA hatalmas nagykövetséget hagy hátra. A bagdadi képviseleten 15-16 ezer ember tartózkodik majd, kisebbségük a hadsereg kiképzője, jelentős részük olyan magáncégek embere, amelyek szintén a helyi rendőri és katonai erők kiképzésében segédkeznek. A két ország hosszú távú stratégiai megállapodást kötött egymással, ám az elemzők többsége úgy véli, hogy az amerikaiak távozása széles teret nyit az Irakkal szomszédos Iránnak, hogy növelje befolyását az országban.

Az amerikai republikánusok éppen ebből kiindulva, a biztonsági kockázatokra hivatkozva bírálják a kivonulást, a lakosság háromnegyede azonban egyetért az Obama-adminisztráció döntésével. Az irakiak egy része osztozik a rend felbomlásával kapcsolatos aggodalmakban, mások viszont amerikai zászlók égetésével ünnepelték a beavatkozás végét. Washingtonban sokan attól tartanak, hogy Irak az eltérő vallási irányzatokhoz tartozó, részben iráni befolyás alatt álló militánsok csataterévé válik.