Bár a bejegyzett jelöltek nevét a belügyminisztérium nem hozta nyilvánosságra, az érintettek azt maguk közölték a sajtóval. A tárca most november 24-ig elbírálja, ki teljesíti közülük a törvény által meghatározott feltételeket, s valóban indulhat-e az elnöki bársonyszékért folyó megmérettetésben - írja az MTI.
A hatályos törvények szerint az elnökválasztáson az a jelölt indulhat, aki megszerezte legalább 50 ezer állampolgár támogatói aláírását vagy legalább 20 parlamenti képviselő vagy 10 szenátor támogatói aláírását.
A prágai sajtó úgy tudja: a bejelentkezett jelöltek egy része - állítólag 4-5 személy - nem teljesíti az induláshoz szükséges feltételeket, mert nem szerzett elegendő állampolgári vagy politikusi támogatást.
A jelöltek között a legismertebbek Milos Zeman jelenlegi államfő, Jirí Drahos, a cseh tudományos akadémia volt elnöke, Miroslav Topolánek volt kormányfő, valamint Michal Horácek vállalkozó, dalszövegíró.
A cseh államfőválasztás január 12-re és 13-ra van kiírva. A győzelemhez a leadott szavazatok több mint felének a megszerzése szükséges. Amennyiben ez az egyik jelöltnek sem sikerült, akkor második választási fordulóra kerül sor, amelybe az első körben a két legsikeresebb jelölt jut. Erre várhatóan január 26-án és 27-én kerül sor. A második fordulóban az győz, aki több szavazatot kap.
Öt éve, 2013-ban az első közvetlen csehországi államfőválasztáson Zeman a második fordulóban nyert Karel Schwarzenberg népszerű jobboldali politikussal szemben. Korábban az államelnököt a parlament két kamarája választotta meg közös ülésen.
Az eddigi országos felmérések azt jelzik, hogy az első fordulóban még nem választják meg az államfőt, de a legmagasabb támogatást várhatóan Zeman kapja. A sajtó általában úgy véli, hogy Milos Zeman mellett Jirí Drahosnak és Miroslav Topoláneknek van a legnagyobb esélye bejutni a második fordulóba, ahol kiegyenlített párharcra van kilátás.
Az összes jelölt közül jelenleg Zeman a legnépszerűbb, s a második fordulóban számolhat az ANO, a Szabadság és Közvetlen Demokrácia, a kommunisták és a szociáldemokraták jelentős részének támogatásával. Várható, hogy a többi parlamenti párt és mozgalom hívei, illetve a civil szervezetek Zeman ellenfele, a másik jelölt mellett fognak kampányolni a második forduló előtt.
Az elnöki kampánykiadások felső határát a törvény 40 millió koronában (464 millió forint) határozza meg. A második fordulóba jutott jelöltek pedig további tíz millió koronát (116 millió forint) költhetnek erre a célra. A pénzösszegek forrását és felhasználását nyilvános számlákon kell kimutatni.