Ahogy a korábbi esetekben is, a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP), valamint a nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) támogatta, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP), illetve a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) ellenezte a helyzet fenntartását.

A lépésre egy nappal azután került sor, hogy a minisztertanács és a nemzetbiztonsági tanács is a meghosszabbítás mellett foglalt állást. Mindkét testület élén Recep Tayyip Erdogan török államfő elnököl.

Kapcsolódó

Bekir Bozdag török kormányszóvivő kedd esti sajtótájékoztatóján azzal indokolta a rendkívüli állapot fenntartásának szükségességét, hogy a gyors határozathozatalnak és a döntések gyors végrehajtásának köszönhetően Ankara hatékonyabban tud fellépni a Törökországot veszélyeztető terrorszervezetek ellen. Név szerint az összeesküvésért felelőssé tett gülenista mozgalom, az 1984 óta fegyveres függetlenségi harcot vívó Kurdisztáni Munkáspárt (PKK), a szélsőbaloldali Forradalmi Népi Felszabadítási Párt-Front (DHKP-C), illetve az Iszlám Állam (IÁ) ellen.

A politikus hozzátette: a meghosszabbítással lehet biztosítani a demokrácia védelmében hozott intézkedések folyamatosságát, a jogállamiság elveinek, valamint a polgári és szabadságjogoknak a védelmét. Egyúttal aláhúzta: a rendkívüli állapot az állampolgárok mindennapi életét továbbra sem befolyásolja, mindenkit ugyanazok a jogok illetnek meg, mint azelőtt. Az intézkedések kizárólag a terrorszervezetek tagjait és azok támogatói érintik - nyomatékosította.

A rendkívüli állapotot a múlt évi puccskísérlet után öt nappal, július 20-án vezették be Törökországban. Azóta eddig négy alkalommal hosszabbították meg: tavaly októberben, idén januárban, áprilisban és júliusban.

A török alkotmány kiköti, hogy kiterjedt erőszakos cselekmények, a demokratikus rend szétzilálása vagy a közrend szétesése esetén lehet elrendelni a rendkívüli állapotot, amelynek keretében kijárási, járműforgalmi tilalmat lehet életbe léptetni, be lehet tiltani a gyűléseket és demonstrációkat, a biztonsági erők járműveket és ingatlanokat kutathatnak át és foglalhatnak le, valamint ellenőrizhetik a szárazföldi, a légi és a vízi közlekedést. A hatóságok továbbá korlátozhatnak vagy betilthatnak média- és sajtótermékeket az intézkedés idején.

Törökországban tavaly július 15. óta több mint 134 ezer embert vettek őrizetbe, köztük katonákat, rendőröket, bírákat, ügyészeket, egyetemi tanárokat, üzletembereket, újságírókat és minisztériumi alkalmazottakat azzal a gyanúval, hogy közük lehet az Amerikában élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok vezette nemzetközi hálózathoz vagy a többi terrorszervezethez. Legalább 50 ezer embert előzetes letartóztatásba is helyeztek.

Az Európai Unió számos vezető politikusa úgy véli, hogy az összeesküvésre adott török válasz túlzó, és ezáltal az ország egyre inkább távolodik az európai értékektől.