A török tárcavezető nyilatkozatában az MTI szerint rámutatott: szó sincs arról, hogy Törökország folyamatosan használni fogja az orosz ütegeket, "ezeket a rendszereket a fenyegetettség mértékétől függően alkalmazzák". Hulusi Akar rámutatott, hogy a NATO-tagállamok közül Görögország, valamint több közép- és kelet-európai ország rendelkezik orosz fegyverrendszerekkel, Athén például a korábbi generációs Sz-300-asokból állomásoztat Kréta szigetén.

A Hürriyet emlékeztetett, hogy a Krétán található Sz-300-asok nem működnek állandóan, "tudvalevőleg nagyrészt raktárban állnak". A török védelmi miniszter jelezte: Ankara azt kezdeményezte, hogy a NATO égisze alatt folytassák le az Sz-400-asok török felhasználásáról szóló megbeszéléseket, és bár Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pozitívan állt a munkacsoport létrehozásához, az Egyesült Államok részéről elhangzott kijelentések ezzel ellentétesek voltak.

Érzékeny pont

Hulusi Akar az interjúban egyúttal arra is rámutatott, hogy a török-amerikai kapcsolatok legérzékenyebb pontja az a támogatás, amelyet Washington nyújt az Ankara által terrorszervezetnek és nemzetbiztonsági fenyegetésnek tartott észak-szíriai Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milíciának.

A miniszter hangsúlyozta: Törökország és az Egyesült Államok tud megoldást találni az Sz-400-asok jelentette kérdésekre, de az YPG-t illetően Ankara azt várja, hogy Washington "felismeri a valóságot". Akar kifejtette: az YPG a főként Délkelet-Törökországban élő kurd kisebbség függetlenségéért 1984 óta fegyveres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspárttól (PKK) kapja az utasításokat. "Egyáltalán nem hihetők az Egyesült Államok azon állításai, melyek szerint az YPG független a PKK-tól" - húzta alá, hozzátéve: "elképzelhetetlen, hogy az amerikai hírszerzés nem látja az YPG és a PKK közötti kapcsolatokat".

2019-ben kezdődött a vita

Törökország 2019-ben szerzett be Sz-400-as légvédelmi rendszert Oroszországtól. Az ügyletet Washington élesen bírálta, és válaszul kizárta a kis-ázsiai országot az F-35-ös harci repülőgép-fejlesztési programjából, felfüggesztette a vadászbombázók eladását is Ankarának, és a jövőre vonatkozóan szankciókat helyezett kilátásba.

Az amerikai kormányzat amiatt aggódott, hogy az SZ-400-as ütegek a NATO-rendszerek szempontjából sebezhetőséget jelentenek majd. Törökország az amerikai állításokat nem tekinti megalapozottnak.

Az Egyesült Államok tavaly december 14-én újabb szankciókkal sújtotta a török védelmi ipart az SZ-400-asok vásárlása miatt. Az amerikai szankciók között szerepelt, hogy tilos amerikai exportengedélyek kiadása a török fegyverzetek beszerzését intéző, Hadiipari Elnökség (SSB) nevű hivatal részére, valamint befagyasztották a török hivatal négy vezető tisztségviselőjének bankszámláit, továbbá vízumkorlátozásokkal is sújtották őket.

Hulusi Akar január közepén arra szólította fel az akkor még hivatalba lépésre váró amerikai vezetést, hogy vizsgálja felül a büntetőintézkedéseket.