A katonák állítólag telefonon kommunikáltak gülenista társaikkal a mozgalom ügyeiről. Van köztük többek között négy ezredes, öt alezredes, tíz őrnagy, 14 százados, 51 főhadnagy és egy hadnagy is.
Az érintett civileket azzal gyanúsítják, hogy telefonon kommunikáltak az úgynevezett "tanítómestereikkel" a gülenista mozgalmon belül. Köztük van mások mellett az ASELSAN török hadiipari vállalat 24 alkalmazottja, illetve a Török Légi és Űripari Részvénytársaság (TUSAS), a török Védelmi Ipari Igazgatóság, továbbá a török Tudományos és Technológiai Kutatóintézet (TÜBITAK) 17, gülenizmus miatt már korábban elbocsátott dolgozója is. A védelmi ipari cégek gyanús alkalmazottjai ellen folyó rendőrségi nyomozást a török hírszerzés (MIT) is segíti.
A török vezetés az 1999 óta Amerikában élő, török származású Fethullah Gülen muzulmán hitszónok nemzetközi hálózatát vádolja a 2016-os hatalomátvételi kísérletért. A hitszónok tagadja, hogy bármi köze volt a történtekhez. Ankara szerint a terrorszervezetnek nyilvánított hálózat tagjai céltudatosan, hosszú évek alatt szivárogtak be az állami- és a magánszférába. (Itt a várva várt fordulat Törökországban?)
A feltételezett gülenisták elleni hatósági fellépés 2016 júliusa óta szakadatlan. A fegyveres erőknél több mint 8500 embert menesztettek tisztségéből, köztük 150 tábornokot, összesen pedig csaknem 220 ezer embert, köztük bírákat, ügyészeket, tanárokat, orvosokat, üzletembereket, újságírókat vettek őrizetbe azzal a gyanúval, hogy közük lehet a Gülen-hálózathoz és azon keresztül az összeesküvéshez. Mintegy 17 ezer embert már elítéltek, nagyjából 14 ezren pedig még továbbra is előzetes letartóztatásban ülnek.
A rendszeres tisztogatások nem közvetlenül csak az összeesküvőket sújtják, hanem a mozgalom tagjait és Gülen támogatóit is, ami miatt számos nemzetközi bírálat érte a török kormányzatot.