A török jegybank monetáris politikai bizottsága - közel két év óta először - 0,75 százalékponttal, 7,25 százalékra emelte a meghatározó kamatot. A The Wall Street Journal szerint ezzel csatlakozott a hasonló lépéseket már megtett feltörekvő piacok sorához, amelyek valutájuk védelmében a piaci nyomás miatt szigorították monetáris politikájukat - ahogy azt a múlt hónapban Brazília, India és Indonézia is tette.
A döntés rosszkor jött a török kormánynak, amely a gazdasági növekedés serkentése érdekében többször hangsúlyozta a kamatok alacsonyan tartásának fontosságát. Az ország bruttó hazai termékének növekedése ugyanis a 2011-es 8,8 százalékról tavaly 2,2 százalékra zuhant. A kamatemelés hatására csak 0,2 százalékkal erősödött a török líra a dollárral szemben, mivel a piacok óvatos lépésnek, a szükséges minimumnak minősítették a szigorítás mértékét.
A döntést tulajdonképpen megelőlegezte Erdem Basci, a jegybank kormányzójának múlt heti nyilatkozata, amelyben utalt ennek lehetőségére, miután a líra árfolyama több mint 7 százalékkal, rekord mélységbe zuhant. A bank június eleje óta kénytelen volt nettó tartalékának több mint 10 százalékát a nemzeti valuta védelmére költeni - több mint 7 milliárd dollárt adott el. Külön nyilatkozatban jelentették be, hogy a monetáris megszorítások bejelentésének napján szüneteltetik a piaci intervenciót.
A döntés aláhúzza a jegybank kemény álláspontját, miután a kormány többször is azzal vádolta a "kamat-lobbit" - amely szerinte közgazdászokból, befektetőkből és újságírókból áll -, hogy önös érdekből, az ország 786 milliárd dolláros gazdaságának lassítása céljából erőlteti a kamatok emelését.