Mi történne, ha Törökország összeomlana? - teszi fel a kérdést a Business Insider. Ez nem puszta elméleti feltételezés, hiszen az ország valutája egy hét alatt 20 százalékot veszített az értékéből és az infláció 15 százalék felett van. A gazdaság bármikor recesszióba dőlhet - egy szóval egyszerre sok minden megy rosszul Törökországban.

Ha ránézünk a térképre, azt láthatjuk, hogy az ország gazdaságilag nem kiemelkedően fontos, mármint megroppanása nem lenne elviselhetetlen hatással a világgazdaságra. Geopolitikai, katonai stratégiai elhelyezkedése viszont kritikus. Hidat képez a demokratikus, békés nyugat és a háborúk szaggatta, diktatúrákban élő kelet között.

Kapcsolódó

A fal

Egyszóval Törökország a fal, amely fizikailag megakadályozza, hogy a Közel-Keleten zajló háborúk elérjék Görögországot. Ha megnézzük milyen országok vannak a törökök szomszédságában, akkor rögtön érthetővé válik, miért ideges mindenki a török valuta megroppanását látva.

Nyugaton Görögország és Bulgária, két NATO- és EU-tagország a szomszéd, rajtuk kívül Grúzia, Irán, Irak, Szíria, Örményország és Nahicseván, Azerbajdzsán enklávé területe tartozik ebbe a körbe. Az utóbbi hat országból öt valamilyen háborús konfliktusban érintett. Törökország állja útját, hogy az Iszlám Állam terrorszervezet bejusson Görögországba és akadályozza meg a szíriai polgárháború tovaterjedését. Emellett távol tarja az oroszokat Bulgáriától és elrettenti az irakiakat, az irániakat és a kurdokat, hogy vallási konfliktusukat Európába exportálják.

Kell nekünk

Ezért van szüksége a nyugati világnak egy erős, stabil Törökországra. (Nem mellesleg ez az ország rendelkezik Európában a legynagyobb hadsereggel.) Mindennek tükrében Recep Tayyip Erdogan államfő két nemrégiben tett megjegyzése különösen aggasztó. Az egyik szerint látva, hogy - az USA garabonciás elnökének legkevésbé sem áldásos tevékenysége miatt - visszaszorul a nemzetközi szerveztek szerepe a világpolitikában és egyes országok tesznek másokra, Törökországnak új barátokat kell keresnie.

A másik, hogy szerinte a kamatemelés inflációt okozna, ezért egyelőre hallani sem akar arról, hogy az ankarai jegybank emelje a hitelköltségeket. Valójában a magasabb kamatok növelik a valuták iránti kereslet, ezzel erősítik azok árfolyamat és mérséklik az inflációt. Szakértők szerint egy tízszázalékos kamatemelés véget vetne a líra mélyrepülésének.

Csak ezt ne!

Rövid távon az elnök közgazdasági tudatlansága okozza a nagyobb gondot, hiszen ezért nem lehet gyorsan megállítani a kibontakozó pénzügyi-gazdasági válságot (ahogy azt korábban tették megfelelő kamatemelésekkel). Hosszabb távon azonban az első megjegyzés ad több okot az idegességre. Mi lesz ennek a történetnek a vége, ha Erdogan továbbra sem hagyja, hogy a jegybank kamatot emeljen, az amerikai adminisztráció sem lép vissza a Törökországgal szemben elfogadott szankcióktól, és ezért Ankara új barátokat keres?

A kisebb rossz, hogy a törökök hirtelen úgy látják, hogy van egy nagy közös érdekük az oroszokkal a Fekete-tenger térségében, illetve Iránnal és Szíriával a Közel-Keleten. Mindegyikük az USA szankciónak célpontja. A legrosszabb fogatókönyv, hogy a török kormány nem lesz képes fizetni a hadsereg költségeit, amely ellenőrzi a határait, és tényleg új barátokhoz fordul segítségért.

A fotó forrása: Pixabay.