A háborús retorika rettenetesen nehezíti a Nyugat és Kelet közötti kooperációt – jelentette ki Szijjártó Péter magyar külügyminiszter a Regionális együttműködés krízis idején című eseményen, amelyet a Külügyi és Külgazdasági Intézet és az Antalya Diplomacy Forum rendezett.
Hozzátette, az európai diskurzus már a háború kitörése előtt is túlpolitizált volt, ez pedig a józan gondolkodást elnyomta, igyekeztek és igyekeznek most is elmosni a racionális hangokat. „Aki nem illeszthető bele az európai mainstream diskurzusba, azt megbélyegzik” – jelentette ki a magyar külügyminiszter, megemlítve, hogy most is kapott olyan kérdést a háttérben, presszionálják-e bizonyos ügyekben a magyarországi látogatásán Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminisztert.
Azt nem részletezte Szijjártó Péter, pontosan milyen kérdésben kellett volna nyomást gyakorolnia török kollégájára, de számos lehetőség felmerülhet. Adott a feszültség a svédek és a finnek közös NATO-csatlakozásának ügyében, amelynek ratifikációját csak bizonyos feltételek mellett hajlandó aláírni Recep Tayyip Erdoğan török elnök. Ugyanakkor nem valószínű, hogy hiteles intés lenne a jelentkezés jóváhagyására való buzdítás éppen a magyar külügyminisztertől. A magyar kormány ugyanis az egyetlen a törökön kívül, amely még halogatja ezt a lépést. Felmerülhet még a török-kurd konfliktus vagy akár a tavaly decemberben letartóztatott isztambuli ellenzéki főpolgármester ügye, amely a májusi törökországi választások fényében még pikánsabb.
Szijjártó Péter mindenesetre hangsúlyozta, ez mesterséges nyomásgyakorlás lenne, és bármilyen ügyről legyen is szó, nincs joga beleszólni egy másik ország belügyeibe, egy másik kormány döntéseibe.
A diplomáciai híd szerepében: Ankara
Bizonytalanság vesz minket körül, a problémák megoldása szempontjából gyümölcsözőbb lehet a regionális együttműködésben rejlő lehetőségeket kiaknázni, mint a globalizáció biztosította előnyökkel élni – mondta Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszter a pódiumbeszélgetésen.
A politikus leszögezte, ha valaki meg akarja érteni Törökország külpolitikáját, előbb meg kell szabadulni az ideológiai előítéletektől. Fájlalja, hogy ha Törökország fogalmaz meg egy problémát, rendszerint elutasítás és megbélyegzés a válasz, ám ha később Németország és Franciaország hozakodik elő ugyanazzal, máris elkezdenek komolyan foglalkozni az üggyel.
Mevlüt Çavuşoğlu kijelentette, miközben teljes mellszélességgel támogatják Ukrajnát, a megoldást a kommunikációs csatorna fenntartásában látják, Törökország pedig vállalkozott erre az összekötő szerepkörre. Leszögezte, ezért sem csatlakozhattak a szankciókhoz, tapasztalataik szerint ugyanis a diplomácia kifizetődő lesz.
Ennek a háborúnak nem lesz győztese, a tárgyalóasztalnál ér majd véget, a cél pedig az, hogy egy mindkét fél által elfogadható közös megegyezés szülessen
– mondta Mevlüt Çavuşoğlu.
A magyar siker kulcsa
Magyarország gazdasági sikere azon múlik, mennyire tudjuk beágyazni magunkat a nemzetközi gazdasági folyamatokba – mondta Szijjártó Péter, kiemelve, hogy kiemelt figyelmet kell fordítanunk az exporttevékenységünkre, és arra, hogy vonzó befektetési környezet biztosításával vonzzunk minél több külföldi befektetést az országba.
Miután az exportunk 80 százalékának célterülete az Európai Unió, így értelemszerűen érdekünk, hogy az EU erős legyen – fogalmazott a magyar külügyminiszter. Hozzátette, annak köszönhetően vagyunk a nyugati és keleti befektetők találkozópontja, hogy nem bélyegzünk meg egyetlen befektetőt sem az alapján, hogy honnan érkezik.
Nyugat-Európa elektromos autókat gyárt, Kína pedig az ezek működéséhez elengedhetetlen akkumulátorokat. Valóban okos ötlet lenne akár ennek tudatában is bojkottálni az együttműködést Kelettel?
– tette fel a költői kérdést.