A kormányfő szerint a török-EU kapcsolatok az utóbbi időben meglehetősen nehézkessé váltak. Európa egyfelől biztonsági szempontból nélkülözhetetlennek tartja Törökországot, másrészt a mostani határozattal is ellentmondásba kerül önmagával. Yildirim nyomatékosította: a közösségnek el kell döntenie, hogy Törökországgal vagy nélküle alakítja jövőre vonatkozó terveit. A török kormányfő ugyanakkor - Recep Tayyip Erdogan elnök szerdai szavait megismételve - azt hangsúlyozta, hogy Ankara számára az EP csütörtöki véleménynyilvánításának "semmilyen jelentősége nincs".

Ömer Celik török EU-ügyi miniszter is megszólalt az ügyben: Ankarában figyelmen kívül hagyják a strrasbourgi döntést. Azoknak, akik az EP-határozattal "üzenni szeretnének nekünk, tudniuk kell, hogy ezzel az üzenettel nem jutnak be Kapikulénél". (Az említett település a bolgár-török határ egyik határátkelőhelye, Celik azonban nyilvánvalóan szimbolikusnak szánta ezt a kijelentését). Az EU-nak inkább azt kellett volna értékelnie, hogy miként működhet együtt azzal az országgal, amely a július 15-i puccskísérlet során demokratikus ellenállást mutatott fel. "Miközben azt kommunikálják, hogy Törökország mellett szolidaritást vállalnak, Európa sajnos rövidlátó vitába süllyed" - fűzte hozzá Celik, aki két hete Angela Merkel német kancellár szavaira hivatkozva közvetlen párbeszédet szorgalmazott az EU és Törökország között. Merkel előzőleg azt mondta: Ne egymásról, hanem egymással beszéljünk!"

Kapcsolódó

Devlet Bahceli, a nacionalista ellenzéki Nemzeti Mozgalom Pártjának (MHP) elnöke csütörtökön gerinctelennek minősítette az EP-állásfoglalást. Twitter-felületén azt írta, hogy a török nép elutasítja a határozatot. "Európa a pestisjárványok óta legsúlyosabb betegségében szenved, amellyel a terrorszervezetek fertőzték meg". A török kormány közelmúltbeli nyilatkozatai szerint Európa szemet huny a Törökország-ellenes terrorszervezetek európai propagandatevékenysége felett, azok törökországi működését fegyverszállítmányokkal segíti, valamint menedéket nyújt a júliusi államcsínykísérlet és a kurd szeparatizmus támogatóinak, akik a törökországi felelősségre vonás elől nyugatra távoztak. A Bahceli vezette MHP számos kérdésben egyetért a kormány kijelentéseivel. A nacionalisták 40 képviselőjükkel a legkisebb ellenzéki pártot alkotják az 550 fős török törvényhozásban.

A júliusi hatalomátvételi incidenst követően Törökországban átfogó tisztogatás kezdődött a fegyveres erők és a rendőrség soraiban, az igazságszolgáltatás berkeiben, valamint a közigazgatásban. Legkevesebb 40 ezer embert bebörtönöztek, 130 ezret elbocsátottak vagy felfüggesztettek állásából, 36 polgármestert leváltottak. Az országban 140 újságíró van börtönben, ami a legmagasabb szám a világon.

Az Európai Parlament képviselői csütörtökön elítélték a törökországi jogsértéseket, azonban hangsúlyozták töretlen elkötelezettségüket amellett, hogy Ankara továbbra is erős szálakkal kötődjön az EU-hoz. Vállalták ugyanakkor álláspontjuk esetleges felülvizsgálatát is, "amint megszűnnek a szükségállapot alatt bevezetett aránytalan intézkedések, és helyreáll a jogállamiság Törökországban". Állásfoglalásuk alapján azonban Ankara fellépése egyre inkább eltéríti az országot az Európa felé vezető útról. Az EP véleménynyilvánítása jogilag nem kötelező érvényű, de szakértők szerint fokozza a nyomást az Európai Bizottságra, illetve a csatlakozási tárgyalások lebonyolításában illetékes uniós szervekre. Az Európai Unió 1999-ben ismerte el hivatalosan Törökország csatlakozási kérelmét, a tárgyalások pedig 2005-ben kezdődtek meg.