Három fontos egyezmény aláírásával kezdődött a pénteki EU-csúcs: aláírták az EU és Moldova, Grúzia és Ukrajna közötti társulási egyezményeket. Ukrajna most a társulási szerződés eddig még hiányzó részét, a szabadkereskedelemre vonatkozó részét írta alá. A politikai társulásról már márciusban aláírták a megállapodást.

Ez annak fényében nagy jelentőségű, hogy az országra emiatt Oroszország részéről hatalmas nyomás nehezedik (fenyegető aspektusként például ott van az a tény, hogy ma éjfélkor jár le az orosz-ukrán tűzszünet).

Kapcsolódó

Az újonnan megválasztott ukrán elnök azonban mindezek ellenére aláírta az egyezményt - úgy vélekedett, hogy ez a lehetőség új perspektívát nyit Ukrajna számára, és az ország történelmében a legjelentősebb napnak nyilvánította a péntekit azóta, hogy Ukrajna elnyerte függetlenségét. Sőt, az Ukrán elnök azt is bejelentette, hogy az uniós szerződés 49. cikke értelmében felvételét kéri az Európai Unióba.

Az Európai Unió állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács a nap folyamán később külön is találkozik az ukrán államfővel, és megvitatják a válság legutóbbi fejleményeit.

Emellett az EU-csúcs napirendjén pénteken energia- és klímaügyek, a bel- és igazságügyi együttműködés jövője, a gazdaságpolitikák összehangolását szolgáló európai szemeszter szerepel, valamint a tagállamok vezetői várhatóan üdvözlik, hogy Litvánia jövő év elejétől bevezetheti az eurót, és támogatásukról biztosítják, hogy Albánia tagjelölt státust kapjon.

Junckert megszavazzák - Orbán hoppon maradhat

Az EU-csúcs további fontos napirendi pontja, hogy szavaznak az Európai Bizottság új elnökéről, akinek személye nagy valószínűséggel Jean-Claude Juncker lesz. A volt luxemburgi miniszterelnök megválasztását rendíthetetlenül ellenzi David Cameron brit kormányfő és Orbán Viktor magyar miniszterelnök is.

Cameron bejelentette: eddig példa nélkül álló módon szavazást fog kérni a javasolt jelöltről. Továbbá azzal indokolta álláspontját, hogy nem tartja megfelelő embernek Junckert a posztra - túlságosan "föderalistának" tartja.

Junckert az Európai Néppárt küldöttei választották meg csúcsjelöltjüknek, mint akit a brüsszeli testület élén szeretnének látni, az Európai Parlament legjelentősebb pártjai pedig abban állapodtak meg, hogy neki, mint a legtöbb mandátumot szerző párt jelöltjének kellene lehetőséget kapnia, hogy megpróbálja maga mögé állítani a többséget az Európai Parlamentben.

Orbán Viktor reggel, a szokásos Kossuth rádiónak adott interjújában továbbra is azt hangoztatta, hogy nem fogja támogatni Junckert.

Mint mondta: elvi kérdésről van szó, "szavamat adtam (...) a magyar választóknak, hogy mit fogok képviselni", ettől nem lehet eltérni. Orbán "lopakodó" szerződésmódosításról beszélt, miután úgy gondolja, a nemzetállamoktól olyan dolgokat vitatnak el, amelyek az alapszerződés értelmében hozzájuk tartoznak .

"Nem érdeke Magyarországnak, hogy ebbe az irányba menjenek tovább a dolgok, és a szavazatommal nagyon világos jelzést szeretnék adni, hogy Magyarország nem fogadja el ennek a gyakorlatnak a folytatását" - mondta. A kormányfő megjegyezte, Magyarország mellett valószínűleg csak Nagy-Britannia képviseli majd ezt az álláspontot, mások ugyanis különböző megállapodásokkal, alkukkal megváltoztatták véleményüket, amit egyébként rossz gyakorlatnak tart. Orbán ugyanakkor azt is megjegyezte: szerinte mindennek ellenére meg fogja találni Junckerrel az együttműködéshez szükséges közös hangot.

Az uniós szerződések értelmében az Európai Bizottság elnökének személyére a tagországok állam-, illetve kormányfőiből álló tanács tesz javaslatot az Európai Parlamentnek, az EP-választások eredményeinek figyelembevételével. A jelöltről ezt követően a 751 tagú uniós parlament szavaz, megválasztásához egyszerű többségre van szükség. Ha nem kapja meg a többségi támogatást, az állam- és kormányfői tanács új jelöltet javasol.