Miután az Egyesült Királyság és az Európai Unió tárgyalásai a felek új kereskedelmi kapcsolatairól holtpontra jutottak, a szigetország újra a kemény brexittel néz szembe - írja a Financial Times. Ez azt jelentené, hogy miután az év végén lejár a 2020. január végi kilépés utáni átmeneti időszak - amelyben még a régi szabályok érvényesek a britek és az EU viszonyában - megállapodás nélkül szakítanának végleg a felek, így a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) vámjai lépnének életbe. Egyes közgazdászok és politikai döntéshozók azon studíroznak, hogy a koronavírus-válság okozta gazdasági következményeket már nem sokkal fejelnék meg a kemény brexit gazdasági következményei, ezért akár be is lehetne vállalni ezt a forgatókönyvet.

No problem. Vagy mégis?

Kapcsolódó

Bármilyen változás, ami az EU-val való szakításból fakad eltörpül amellett a GDP-hullámzás mellett, amit a koronavírus-válság okoz, emellett az utóbbi csökkentheti is a kemény brexit hatását - véli Julian Jessop, az Institute of Economic Affairs kutatóintézet közgazdásza. A Nissan, a szigetország legnagyobb autógyárát üzemeltető cég, ugyanakkor nem így gondolja: a napokban jelentette be, hogy bezárná sunderlandi gyárát, ha vámot kellene fizetnie az európai kontinensre irányuló exportja után.

A cégek a koronavírus-válsággal küzdve minden tartalékukat felélték, így gyakorlatilag semmijük sem maradt, amivel válaszolhatnának az újabb csapásra - mondta Carolyn Fairbairn, a CBI munkaadói szervezet vezetője. Andrew Bailey, a Bank of England elnöke a kereskedelmi bankok figyelmét hívta fel arra, hogy jól teszik, ha a legrosszabbra készülnek. A brit kormánynak készült felmérés 2018-ban nyolcszázalékos GDP-veszteséget jósolt a következő 15 évre a kemény brexit esetére, míg a felelős költségvetést szorgalmazó Budget Responsibility csak 2020-ra 13,8 százalékos GDP-csökkenést vár a járvány miatt csak 2020-ban.

Utánuk az özönvíz

Ez azonban nem igazán érdekli azokat, akik bármi áron tiszta szakítást akarnak az Egyesült Királyság és az Európai Unió között, ezért azt várják a londoni vezetéstől, hogy legyen kemény az EU-val folytatott tárgyalásokon. Szerintük a folyamatban lévő gazdasági válság enyhíti a kemény brexit hatásait, például a vámolás bevezetése miatt a kikötőkre nehezedő nyomás kisebb lehet, ha amúgy is alacsony a kereskedelmi forgalom, továbbá több tíz ezer munkanélkülit felszívhatnak az újraépülő vámhivatalok.

Michael Gove kabinetfőnök arról beszélt, hogy a vámhatárok újrahúzása előtt a brit vállalatok hazatelepíthetik külföldi irodáikat, üzemeiket, ami megint csak tiszta haszon lenne. Így is, úgy is átformálódik az EU és a brit gazdaság is - bár hogy miként, azt még nem látjuk -, ezért az ezekkel járó kétféle válság valójában csak egy válság.

Miért ütnénk a félholtat?

A közgazdászok nagy többsége ugyanakkor megkérdőjelezi ezt az érvelést. Igaz ugyan, hogy a koronavírus-válság nagyobb gazdasági probléma, mint a brexit, de mi a ráció abban, hogy megfejeljék az egyiket a másikkal? A nagyobb krízis ugyan kétségtelenül eltakarná a kisebbet, de nem enyhítené, a legrosszabb esetben 2021 elején a brit gazdaság visszacsúszhatna a recesszióba és biztosan rosszabbul jönne ki a bajból, mint a hozzá hasonló nagy gazdaságok - hívja fel a figyelmet Kallum Pickering, a Berenberg Bank brit elemzője.

A vállalatok nincsenek abban a helyzetben, hogy átszabják tevékenységüket és bármit költöztessenek - reflektált Gove megjegyzésére Alan Winters, a Sussexi Egyetem Trade Policy Observatory kutatócsoportjának vezetője. Ha költöznek, akkor inkább a kontinensre koncentrálják a tevékenységüket - teszi hozzá ehhez David Owen befektetési bankár. Az Egyesült Királyság sorsa nagyban függ attól, hogy szolgáltató szektora, ezen belül főként pénzügyi szolgáltatásai milyen hozzáféréssel rendelkezik majd az európai piacokhoz, ez pedig a brit-EU kereskedelmi megállapodás függvénye.

Összességében a megfigyelők mindezek alapján azt várják, hogy ősszel, mikorra a döntéshozóknak a körmükre égnek a gondok, létrejön valamilyen megállapodás a londoni kormány és az EU vezetői szervezetei között. A briteknek most nem a brexit okozza a legnagyobb fejfájást, így másra figyelnek, de mindkét fél érdeke, hogy ne súlyosbítsa az amúgy is súlyos helyzetet.