A brit miniszterelnök, Theresa May elkezdte felvázolni a terveket az EU fontosabb szabályai alól való azonnali kilépésre a brexit utáni időszakra, hogy a válás előnyeit kiemelje - közölték vezető brit tisztviselők a Bloomberggel.

Brit döntéshozók szerint ugyanis az országnak bizonyos szabályozások hatálya azonnal ki kellene lépnie, míg másokhoz szorosabban ragaszkodni hosszabb időtávon keresztül. A mostani terv némi változást jelent ahhoz képest, amelyet a brit brexit-ügyi miniszter, David Davis vázolt fel korábban, miszerint Nagy-Britannia a válás után is közel maradna az EU-hoz, azzal a kitétellel, hogy a jövőben, ha kívánja, akkor ezektől a szabályoktól eltérhet.

Szemezgetnek

Az ügyet jól ismerő források a Bloombergnek azt mondták, hogy ezek a változások a kétéves átmeneti időszak lejártát követően 2021-ben azonnal hatályba lépnének. Ezek a prioritások például szakítanának azokkal a pénzügyi szabályozásokkal, amelyek alól a szektor szeretné kihúzni magát, de köztük van például az is, hogy az Egyesült Királyság kilépne a vámunióból, hogy új szabadkereskedelmi egyezményeket köthessen. Valamint az is, hogy az uniós Közös Agrárpolitika helyettesítése más intézkedésekkel. A tisztviselők szerint ezek után már a jövendő kormányok dolga lenne annak eldöntése, hogy tovább távolodnak-e az EU-tól, amint a brexit nagyobb hatalommal ruházza fel az Egyesült Királyságot arra, hogy függetlenül cselekedjen.

Az Európai Bizottság minden bizonnyal ezt a tervet is úgy fogja értékelni, mint az uniós kötelezettségek kimazsolázását. Az EU ugyanis azt  próbálja kiharcolni, hogy ha a britek valamiben eltérnek az uniós szabályoktól, akkor annak a közös piachoz való hozzáférésben legyenek következményei - jegyzi meg a Bloomberg.

Egyeztetnek és egyeztetnek

A hírügynökség szerint May a héten találkozik az illetékes minisztereivel, hogy az EU és Nagy-Britannia közötti szabadkereskedelmi megállapodás végső céljairól egyeztessen. A Bloomberg ugyanakkor megjegyzi, hogy szerdán két és fél órán keresztül egyeztetett a miniszterek tanácsa a bevándorlásról és az ír határ kérdéséről, de a találkozó eredménytelenül zárult. Csütörtökön ismét lesz egy találkozójuk, amikor is a jövőbeli kereskedelmi megállapodást vitatják meg - ennek egyik sarkalatos pontja lehet a vámunió témája.

May egyik vezető tisztviselője úgy vélte, hogy a brexit előnyeinek kiemelésével kellene ellensúlyozni azt a képet, hogy az uniós kilépés miatt a kormány tartósan "védekező" pozícióba szorult volna. Emellett úgy látta, hogy az uniós kilépés előnyeinek hangoztatásával csökkenteni lehet a brexit által okozott gazdasági veszteségeket.

Nagy pofon lenne

Márpedig a brit gazdaság szinte minden forgatókönyv szerint megsínyli a brexitet. Egy kiszivárogtatott kormányzati dokumentum szerint a kiskereskedelmi szektor 20, az autóipari gyártási költségek 13 százalékkal emelkedhetnek a brexitet követően. Megegyezés hiányában - azaz egy "kemény brexit" esetében - Északkelet-Anglia gazdasága 16, Észak-Írországé pedig 12 százalékkal zsugorodhat a kilépést követő 15 évben - írta a Sky News.

Megosztottság az úr

Mayt azonban nyomás alá helyezi a konzervatívok euroszkeptikus szárnya, akik egy része szeretné a miniszterelnököt kiszorítani. A hírügynökség emlékeztet, hogy a múlt hét végén May tory kollégái a kormányból kipréseltek egy olyan ígéretet, hogy az Egyesült Királyság semmilyen formában nem marad része a vámuniónak, mondván, ha az ország a vámunió része marad, akkor az gátolni fogja abban, hogy megköthesse a saját szabadkereskedelmi egyezményét az USA-val - amit mellesleg a brexit egyik legfőbb erényének próbálnak beállítani.

A kormányfőnek a jelek szerint nem sikerült az euroszkeptikus kollégáit meggyőznie, egy vezető tisztviselő szerint pedig még mindig elég élénk viták folynak May miniszterei között a vámrendszerről, és aggodalmak is felmerültek, azzal kapcsolatban, hogy ha megmarad a puha határ Írországban, akkor az megnyitja az utat afelé, hogy az Egyesült Királyság az uniós vámrendszer része maradjon.

A Bloombergnek egy másik brit vezető döntéshozó is megerősítette, hogy az ír határ kérdése még messze áll a megoldástól. Meg kell jegyezni, hogy az Európai Bizottság szakemberei is küzdenek azzal, hogy jogi szövegbe öntsék a témát: eddig már legalább két erre irányuló kísérletük fulladt kudarcba a gazdasági portál értesülései szerint.

Soros is beszállt

Közben Soros György magyar származású amerikai milliárdos is beszállt egy brexit-ellenes kampányba - számolt be a Telegraph. A filantróp Nyílt Társadalom Alapítványa (OSF) egy több mint 400 ezer fontos (550 ezer dolláros) országos kampányt tervez indítani még ebben a hónapban. Ezzel egy második népszavazásra megtartását ösztönözné, melynek eredményeként talán meg lehetne akadályozni, hogy Nagy-Britannia tényleg elhagyja az EU-t.

Képünk forrása: Shutterstock