Az oroszországi válságellenes tervek szinte tucatjával születnek, de általában megegyeznek abban, hogy az ipar állami fellendítésére épülnek. A jelenlegi mutatói az orosz gazdaságnak nem sok optimizmusra adnak okot, a Russia Beyond the Headlines úgy véli, a válság elmélyült. Tavaly a bruttó hazai termék 3,7 százalékkal csökkent, a kiskereskedelmi forgalom 10 százalékkal zuhant és 8,4 százalékkal szűkültek a beruházások. Hogy a felszínen maradhasson, a kormány felszólította valamennyi minisztériumot kiadásainak csökkentésére.

Ennek mértéke a GDP 0,9 százaléka lesz, ami elegendőnek tűnt a költségvetési hiány 3 százalék alatt tartásához. Mivel azonban a Brent nyersolaj hordónkénti ára januárban 30 dollárra esett, ami tovább lassíthatja az olajár-függő orosz gazdaságot, a kormány egy különleges válságellenes terv kidolgozása mellett döntött. Ennek központi eleme, hogy 737 milliárd rubelt (9,29 milliárd dollár) szán az ipar támogatására. A pénzt négy fő terület között osztanák szét: az autógyártás, a szállítóeszköz-gyártás, a lakásépítés és a könnyűipar.

Pénzt pumpálni a gazdaságba

A tavalyi programmal ellentétben a kormány most a reálgazdaságot nem a bankrendszeren keresztül próbálja megsegíteni. Míg 2009-ben és 2014-ben az ország vezetése a válságellenes forrásokat a bankok feltőkésítésén és a hitelezés ösztönzésén keresztül vezényelte, most a tervek szerint különböző kormányszerződéseket alkalmaznának. Ez azt jelenti, hogy a vállalatok a pénzintézetek megkerülésével, közvetlenül juthatnak a pénzhez, és a kormány maga fogja eldönteni, kinek jutnak a milliárdok.

A lap három alternatív megoldási lehetőséget is lát, az elsőt az adórendszerben. Oroszországban jelenleg 18 százalékos az áfa. Ezt 2014-ben tervezték 20 százalékra emelni, azonban nem hajtották végre. Alternatívaként felmerült egy 3 százalékos forgalmi adó bevezetése. Egy ilyen már volt a kilencvenes években, azonban nem vált be - a lakosságnak csak mintegy 30 százaléka fizette. Ráadásul Vlagyimir Putyin elnök tavaly nyáron ígéretet tett arra, hogy négy éven át nem fogják emelni az adókat.

Eladósodás az út?

A második megoldás új hitelek felvétele, amire szinte korlátlan lehetősége van a Kremlnek, mivel az orosz államadósság mindössze 12 százaléka a GDP-nek. Még Alekszej Kudrin volt pénzügyminiszter is, aki élesen bírálja a kormányt, úgy véli, hogy ez minden káros hatás nélkül akár 30 százalékra volna emelhető. Vagyis figyelembe véve, hogy a tavalyi költségvetés 75 ezer milliárd rubel (945 milliárd dollár) volt, nyugodtan felvehetnek a külföldi piacokon 170 milliárd dollárt.
A problémát a szankciók és a nemzetközi hitelminősítők által romlónak minősített kilátások jelentik. A Fitch Ratings például február elején 0,5 százalékkal rontotta az orosz gazdaság kilátásait, arra számít, hogy idén a bruttó hazai termék 1 százalékkal csökkenni fog.

A harmadik kiút a költségvetés szerkezetének átalakítása. Ebben meghatározó szerepe van a katonai kiadásoknak, amelyek a GDP csökkenése ellenére egyre növekednek. Bár összegszerűen elmarad az amerikai és a kínai mögött, arányaiban meghaladja azt, mivel idén eléri a GDP 4,5 százalékát. Ráadásul ez csupán töredéke a tényleges katonai kiadásoknak, amelyek java részét a különböző minisztériumok és intézmények könyvelésében rejtik el.

A hadseregen kívül a társadalom privilegizált tömegét jelentik a nyugdíjasok, akiknek a juttatását a rendkívül magas inflációhoz indexálják. Vagyis a büdzsé kiadásait ezen a két kiemelt területen is lehetne jelentősen csökkenteni - a nyugdíjkorhatár emelésének már többször felmerült javaslata vagy az indexálás megszüntetése azonban olyan társadalmi ellenállásba ütközött, amely lehetetlenné teszi végrehajtásukat, a katonai kiadások pedig nemcsak a jelenlegi, mondhatni háború helyzetben nem mérsékelhetőek, de gazdasági okokból sem - mint a Kremlből már többször elhangzott, ma már a hadiipar az orosz gazdaság motorja.