Az éles hangú megszólalásairól ismert magyar miniszterelnök, aki az erős magyar vállalatok kelet-közép-európai terjeszkedésének élharcosa volt, látványos hátra arcot csinált a múlt hét végén - derül ki a Financial Times (FT) olaj- és gázipari rovatában megjelent cikkből. A kormány ellenőrzése alatt lévő állami rádióban kifejtette: arra kérte a Mol Nyrt. menedzsmentjét, hogy gondolja át a cég közel 50 százalékos INA-részesedésének eladását a horvát államnak.

Bár kifogásolta Zágráb kemény fellépését a magyar olajvállalattal szemben, úgy vélte, a két ország közötti barátság megőrzése fontosabb, mint ez az ügy, ezért ha a horvát fél állami kézben akarná látni az INA-t, akkor ezt a lovagiasság és az üzlet szabályainak megfelelően meg lehet oldani. Az FT ezt követően ismerteti a horvát olajcég körüli vesztegetési ügyet, amely a Hernádi Zsolt Mol-vezér elleni nemzetközi körözés kiadásába torkollott.

Színjáték

Orbán nyilatkozata csak két nappal követte a Mol nagyjából negyedét birtokló magyar állam nevében megszólaló kormány hasonló ajánlatát. A szakértők azonban tartalmatlannak, komolytalannak, nem őszintének tartják ezt az álláspontot - ismétli el az FT múlt heti értékelését, amelyet akkor még csupán a blogok rovatában, ha tetszik, kevésbé az lap, mint a szerző álláspontjaként, hozott nyilvánosságra.

Az INA-csomag árát hárommilliárd dollárra becsülik - Orbán pontosan tudja, hogy a horvátoknak nincs ennyi pénzük a részesedés visszavásárlására. A bruttó külföldi államadósság eléri a GDP 102 százalékát, a gazdaság 2009 óta recesszióban van, egy szóval semmi esélyük - idézi a lap Vágó Attilát a Concorde elemzőjét. Erre a horvát kormányfő szóvivője is tett egy célzást a múlt héten, amikor azt mondta, hogy a visszavásárlás csupán vágyálom.

Orosz függés

Az osztrák OMV nemrégiben kötötte meg története legnagyobb, hárommilliárd dolláros üzletét a norvég Statoillal, úgyhogy ennek ennek a cégnek valószínűleg sincs forrása arra, hogy balkáni kalandokba keveredjen. Marad elvileg egy orosz vevő, ám az oroszok Zágrábban még a magyaroknál is kevésbé szívesen látott tulajdonosok.

Összességében a kormány és Orbán állásfoglalásai ellenére sem a Mol, sem a magyar állam nem akarja eladni az INA-részesedést - foglalja össze a helyzetet a cikk. Vágót idézve még hozzáteszi: Magyarország még mindig erősen függ az orosz olajtól, ezért elemi érdeke, hogy igyekezzen több lábon állni. A INA segítségével elérhető adriai-tengeri szállítási útvonal alapvető segítséget nyújt ebben.

A Mol részvényei nyolc százalékot veszítettek értékükből július 1-je óta, amikor Horvátország az EU tagja lett, és kiderült, hogy nemzetközi szintre emelhetik Hernádi kiadatásának ügyét. A piac utálja a bizonytalanságot és úgy látja, hogy ebben a helyzetben nem lehetne tisztességes áron eladni az INA-pakkot.