A múlt heti boszniai összecsapások visszaigazolni látszanak az Economist Intelligence Unit (EIU) kutatóintézet múlt őszi előrejelzését, amely szociális konfliktusokat jósol a Földközi-tenger tágabb térségére. Az EIU jelentése együtt említi a Balkánt és Dél-Európát a Közel-Kelettel és Észak-Afrikával azok között a régiók között, amelyekben 2014-ben pattanásig feszülhetnek a társadalmi ellentétek - derül ki a bne régiós hírportál cikkéből.

A kutatóintézet elemzői Bosznia-Hercegovinát tartották a legveszélyeztetettebb országnak, és úgy tűnik, ebben nem tévedtek. Horvátországban nagynak, Szerbiában közepesnek látták a kockázatokat. A boszniai események arra is rámutattak, hogy nem csupán az alacsony jövedelmek, a magas munkanélküliség, a hagyományos etnikai feszültségek és a kiterjedt korrupció miatt lázadnak az emberek. Van a háttérben egy ennél általánosabb, mélyebb ok is, nevezetesen az, hogy elvesztették a bizalmukat az állami intézményekben, a kormányzati rendszerben. Más szóval a tiltakozások a demokrácia válságát is jelzik.

Eléggé tuti vagy mégsem

Ezzel együtt kérdés, hogy a társadalmi feszültségek növekedése mikor éri el töréspontját, azaz hogy az EIU jóslata beválik-e. A szervezet hét évvel ezelőtti előrejelzései 66-70 százalékos pontossággal teljesültek. Nem rossz, de nem is teljesen biztos. Akik vitatják a jóslatot, azzal érvelnek, hogy az jelentés nem veszi eléggé figyelembe a helyi sajátosságokat. A Horvátországgal kapcsolatos nagyon nagy kockázatot például rossz prognózisnak tartja Luka Oreskovic, az amerikai Harvard egyetem Délkelet-Európa-szakértője.

Az EU-ba alig több mint fél éve belépett országban viszonylag hosszabb ideje nyugalom van. A nyugat-balkáni államra nem jellemzők az előrehozott választások vagy a kormánykoalíciók váratlan felbomlása. Oreskovic ehhez hasonlóan túlzásnak tartja Szlovénia közepesen kockázatos besorolását. Ugyanakkor a gátlástalan korrupció és a megszorítások miatt kirobbant tavalyi tüntetések megmutatták, hogy a szlovének hajlamosak az utcán hangot adni általános elégedetlenségüknek. Így az elemző szerint ebben az országban nagyobb eséllyel láthatunk szociális konfliktusokat, mint Horvátországban.

Egymásba fonódhat

Szerbia szintén rögösebb úton járhat, mint amit az EIU szakértői gondolnak. A kormány előrehozott választásokat hirdetett március közepére annak ellenére, hogy a legutóbbi szavazás mindössze 18 hónappal ezelőtt volt. A cél elvileg az lenne, hogy a kormányzó erők felhatalmazást kapjanak a fájdalmas gazdasági reformok végrehajtására, ám a kampány lehetőséget nyújt számukra belső hatalmi harcaik lebonyolítására is. Úgy tűnik, élnek ezzel az eséllyel.

Eközben a szerb politikusok idegesen figyelik a boszniai eseményeket, mert attól tartanak, hogy az etnikailag két részre, egy szerb és egy muszlim-horvát tagállamra oszló ország belső konfliktusai átcsapnak a határon. A belgrádi vezetés ugyan jó ideje távol tartja magát a boszniai ügyektől, de ettől még belekeveredhet az ottani eseményekbe, ha a helyi szerb politikusok valamit eltolnak - véli James Ker-Lindsay, a London School of Economics régiós elemzője. Ez igen rosszkor jönne Szerbiának, amely éppen most gyorsítaná fel EU-csatlakozási folyamatát.