Ahogy közeledik az Európai Bizottság tagjainak megválasztása, úgy egyre nagyobb a variálás a tagállamok részéről. Bár először Franciaország rúgta fel a szabályokat azzal, hogy nem jelölt senkit, mivel Emmanuel Macron elnök addig nem akar választani, amíg nem tudja, hogy melyik bizottságot kapná a francia biztos, de most mégsem ez akasztja meg a von der Leyen-féle testület megalakulását.
Az Egyesült Királyság kilépése körüli bizonytalanság mellett ugyanis még három tagállam esetében vannak problémák. Lengyelország épp hétfő délután, szinte az utolsó pillanatban cserélte le a jelöltjét. Pontosabban az magától mondott le, ugyanis Varsó delegálhatná az agrártestület vezetőjét, az eddigi Krzysztof Szczerski jelölt pedig azt mondta, ehhez a területhez nem ért, így őt Janusz Wojciechowskire cserélte a lengyel kormány, aki brüsszeli veterán és járatos a mezőgazdasági ügyekben - derül ki a 444 összefoglalójából.
A második problémás tagállam Olaszország volt, ahol egy időközbeni kormányválság miatt már biztosan nem az Orbán Viktorral szövetséges Matteo Salvini-féle radikális Liga euroszkeptikus jelöltjét küldik ki, hanem a szintén populista, de az olasz háziversenyben mérsékeltnek mondható 5 Csillag Mozgalom jelölhet valakit.
A harmadik probléma viszont a magyar jelölttel van, és ez a legszorultabb helyzet Leyen számára. Orbán Viktor miniszterelnök ugyanis kitart egykori igazságügyi minisztere, Trócsányi László mellett, viszont őt a legtöbb országból nem tartják elfogadhatónak. Bár karrierjét tekintve a politikus hiába lenne tökéletes biztos - volt nagykövet, alkotmánybíró és politikai rutinja is van - pont olyan ügyekben képviselte Magyarországot az elmúlt időszakban, amelyek miatt sokak ellenzik a megválasztását.
"Ő volt az, aki váltig ragaszkodott ahhoz, hogy a 2015 szeptemberi kvótadöntés szembemegy az EU-s joggal. Trócsányi szakmai irányításával támadta meg a magyar kormány a menekültek elosztásáról szóló határozatot az EU bíróságán, de a pert Magyarország 2017-ben elvesztette. Trócsányi olyan alkotmánymódosításokért is felelős, amelyek a magyar szuverenitást az EU-s jogalkotás fölé helyezték. Miközben az EU-s biztosok fő feladata éppen az volna, hogy őrködjenek az EU-s jog betartatásán, és eljárásokat indítsanak, ha egy tagállami törvény az EU-s jogot sérti" - foglalja össze a vele kapcsolatos problémákat brüsszeli forrásokra hivatkozva a 444.
Ha csak egy tagot nem választanak meg az EB-be, a testület akkor sem kezdheti meg a működését. Vagyis éppen Trócsányi miatt maradhatna a Leyen-bizottság helyett a Jean-Claude Juncker alatt felállt biztosi kör.
A magyar kormány egyébként készül a bukásra/cserére: a kormányzati szivárogtatásoknak kedvező környezetet jelentő Magyar Nemzetben már a nyáron írtak arról, hogy Trócsányi László helyett a kormány lehet, hogy más jelöltet delegál majd. Akkor ezt a kormányzati források azzal indokolták, hogy ha túl kevés lesz a nő, akkor Orbán Viktor női jelöltet akar. Az már más kérdés, hogy Ursula von der Leyen maga kérte, hogy jelöljön nőt, de azt korábban elutasította.
Erre pedig ketten jöhetnek szóba: Járóka Lívia EP-képviselő, vagy Győri Enikő. Utóbbi 2010-14-ben a budapesti külügyminisztériumban EU-államtitkár volt, ő irányította 2011-ben a magyar EU-elnökséget, korábban római, legutóbb pedig madridi nagykövet volt, és 2009-10 között is EP-képviselő is volt már.