Rejtélyes módon valahogy Szevasztopolba kerülhetett a német Siemens által gyártott négy gázturbina, de az EU - nemrég megújított - szankciói tiltják, hogy akárcsak egy darabot, vagy alkatrészeket értékesítsenek Oroszországban vagy orosz cégeknek. A kikötőváros ráadásul éppen azon a Krím félszigeten van, amelynek a 2014-es annektálása miatt bevezették a büntetőrendelkezéseket Moszkvával szemben - írta a Reuters szerdán három különböző, egymástól független forrásra hivatkozva.

Nem sokkal később az orosz Technopromexport nevű cég közleményt adott ki, hogy a másodlagos piacon négy turbinát vásároltak, melyeket felújítanak és felhasználnak a szevasztopoli erőműben, valamint az épülő szimferopoli létesítményükben. A beszerzésben nem részletezték, milyen típusokról van szó, mindössze annyit írtak, hogy a beszerzést a másodlagos piacon folytatták. Szakértők pedig azt nyilatkozták, hogy a Siemens SGT5-2000E típusú turbinái alkalmasak a két erőmű kiszolgálására.

Nem tudnak róla, tiltják, de nyomoznak

A német Siemens a tudósítást ugyan pletykának minősítette, de a cég sajtóreferense elmondta: komolyan veszik az ügyet és kivizsgálják. A szerződéseik - összhangban az uniós tilalmakkal - kitérnek arra, hogy még a használt termékeiket sem szállíthatják az Oroszország által annektált területre. Se az elsődleges, se a másodlagos piacon nem lehet oda értékesíteni, vagy a tiltólistán levő cégekhez juttatni.

Amennyiben bármilyen mostanában vásárolt turbinát átirányították a Krím félszigetre, az teljesen egyértelműen a szerződési feltételeink megsértése. A Siemens ezért ismételten figyelmeztette ügyfeleit, hogy a cég betart minden exportszabályozást, ezt partnereitől is elvárja - zárták közleményüket a Reuters szerint. Azonban nem zárható ki, hogy a gyártó tudtával szállították le azokat.

Faramuci jogi helyzet

A félsziget 2014 márciusában csatlakozott az Orosz Föderációhoz egy vitatott legitimációjú népszavazáson. A referendumon a hivatalos közlések szerint 95,7 százalék szavazott az Ukrajnától való elszakadásra, hónapokkal később pedig olyan adatok kerültek nyilvánosságra, melyek szerint a részvételi arány 30 százalékát sem tett ki, a csatlakozni vágyók aránya pedig mindössze 50 százalék volt, vagyis a helyiek 15 százaléka akart Oroszország részévé válni.

Azóta a területen az Ukrajnával való összeköttetése miatt fennakadások vannak az áramellátásban, a kommunikációban és a közlekedésben is, mivel Kijev nem ismeri el a de facto függetlenedést és annektálódást. A visszás körülmények miatt az Egyesült Államok, a NATO-tagjai és az EU tagállamai a Krím félszigetet továbbra is Ukrajna részének tekintik, Oroszországot pedig beutazási és gazdasági szankciókkal sújtják.

Ha kiderül, hogy valóban a Siemens által gyártott turbinák kerültek a területre, akkor kicsi az esély, hogy a német cég visszaszerezheti az eszközöket. Ugyanis az orosz fennhatóságú félszigeten a viszontszankciók miatt nehezen érvényesíthetné jogait. A nemzetközi jognak más szempontból is fekete lyuk a terület. Több száz olyan cég lehet, amely egyszerre van jelen Ukrajnában és a Krímen is, amelyek így importálnak, kijátszva a tilalmakat.