Az elnök helyi idő szerint kedd esti tévébeszédében azt mondta: az erről szóló törvényjavaslat csütörtökön kerül az argentin parlament elé. A törvényjavaslat értelmében Argentína hitelezői a Buenos Aires-i jegybank által létrehozandó feltételhez kötött számlákon kapnák meg a törlesztőrészleteket, amelyeket eredetileg New York-i pénzintézeteken keresztül kellett volna folyósítania a kormánynak.
A törvényjavaslat szerint azon hitelezők is kapnának számlát Buenos Airesben, akik korábban elutasították az argentin kormány által felajánlott adósságátütemezést. Ez utóbbiak között vannak azok az amerikai fedezeti alapok, amelyek bírósági eljárást indítottak Argentína ellen, és ezáltal kikényszerítették az ország technikai államcsődjét.
Az ügy háttere, hogy Argentína 2001-es államcsődje után szerette volna átütemezni adósságait, amiről hitelezőinek 93 százalékával ugyan meg tudott egyezni, de egyes amerikai fedezeti alapok nem voltak hajlandók a kompromisszumra.
Az alapok az általuk már az államcsődöt közvetlenül megelőzően - tehát a közelgő csőd tudatában - felvásárolt adósság teljes értékét követelték vissza, és ezért az Egyesült Államokban bíróság elé vitték az ügyet. Az amerikai igazságszolgáltatás pedig úgy döntött, hogy Argentínának fizetnie kell, és mindaddig nem törlesztheti tovább külföldi adósságát, amíg nem rendezi a fedezeti alapokkal szembeni, kamatokkal együtt nagyjából 1,5 milliárd dolláros tartozását.
Argentína ugyanakkor mindeddig megtagadta az alapok kifizetését, a felek pedig nem tudtak tárgyalásos megoldásra jutni. Így az ország annak ellenére jutott államcsődbe, hogy alapvetően képes lenne az - átütemezett - adósság törlesztésére.
Kirchner szerint a csütörtökön benyújtandó törvényjavaslattal megkerülhető lenne a New York-i kifizetéseket gátló ítélet, mivel az argentin jegybank számláira értelemszerűen nem terjed ki az amerikai bíróság joghatósága.
Az argentin adósságok ügyében azért járt el amerikai bíróság, mert az államkötvényeket annak idején amerikai jog szerint, amerikai dollárban bocsátották ki. Buenos Aires már korábban is azt hangoztatta, hogy az amerikai eljárások sértik szuverenitását, azok "spekulánsok zsarolásának" minősülnek, az azokat megindító cégeket pedig "keselyűalapoknak" nevezte.