Donald Trump a republikánusok elnökjelöltje több tízmillió amerikai tévénéző előtt megerősítette kampányának legveszedelmesebb üzenetet, nevezetesen, hogy ha veszít, akkor megfontolja, hogy illegitimnek minősíti az eredményt, mert szerinte elcsalhatják a választási folyamatot.
Rettenetes
Ellenfele, Hillary Clinton a Demokrata Párt jelöltje borzalmasnak minősítette ezt a kijelentést, és a vita utáni szakértői viták résztvevőinek többsége lényegében osztotta ezt a véleményt. Mike Pence Indiana állam kormányzója, Trump alelnökjelöltje néhány nappal korábban kijelentette, hogy mindenképpen elismerik a vereséget. A CNN el nem kötelezett szavazókból álló fókuszcsoportjának tagjai szánalmasnak tartották ezt az álláspontot.
A választási eredmény elvitatását azért tarják robbanásveszélyesnek a politikusok és a szakértők is, mert az amerikai politikai rendszer egyik alapeleme, hogy a demokratikus szavazások vesztesei - akármit is gondolnak ellenfelükről -, elismerik a vereségüket. Ez a rendszer stabilitásának egyik alapfeltétele.
Nem is volt erre példa. A 2000-es elnökválasztás eredményét ugyan csak decemberben fogadta el Al Gore demokrata jelölt, ám akkor Floridában újraszámolták a szavazatokat a néhány ezres különbség miatt, és végül bíróság mondta ki a végeredményt. Ezt fogadta el Gore, pedig hívei közül sokan kapacitálták, hogy ne nyugodjon bele.
Pontok itt is, ott is
A CNN fókuszcsoportjának reakciója szerint Trump a mexikói határ lezárásának ígéretével érte el a legnagyobb sikert, amellyel szerinte véget vethetnek az illegális bevándorlásnak. Clinton a nők jogainak védelmével és az szegényebb rétegek egészségügyi ellátásának javításával szerezte a legtöbb elismerést.
A Washington Post értékelése szerint láthatatlan szereplőként részt vett a vitán Vlagyimir Putyin orosz államfő, miután a demokraták az orosz titkosszolgálatot vádolják azzal, hogy feltörte kampánystábjuk egyes tagjainak e-mailfiókját.
Szerintük a Kreml ezzel Trump győzelmét akarja segíteni. Clinton a vita egy pontján ezzel összefüggésben bábunak nevezte ellenfelét, amire válaszul visszakapta ugyanezt a vádat. A fókuszcsoport ezen a ponton látta a legsiralmasabbnak Clinton szereplését, mert tagjai porhintésnek tarják az orosz vádat, amivel elterelik a figyelmet az e-mailek tartalmáról.
Kézfogás nélkül
Trump próbált az elnökségre méltóbbnak látszani, mint az első két vitán, amelyeken nem tudta kellőképpen visszafogni indulatait és sértegette ellenfelét. Kiesett azonban ebből a szerepből, amikor Clinton - a cégének veszteségével szemben leírt jövedelemadóra utalva - azzal vádolta, hogy nem fizet adót. Válaszul piszkos nőnek nevezte ellenfelét. A vita után elmaradt a két jelölt kézfogása.
Elég nagy különbség
A CNN ismét elkészítette felmérését a tévénézők körében a vitáról, amely szerint a szeptember végi és az október eleji szócsata után a harmadik fordulót is Hillary Clinton nyerte, bár a korábbinál kisebb fölénnyel. A válaszadók 52 százaléka őt látta jobbnak, míg 39 százalékuk Donald Trumpot.
Talán még ennél is lényegesebb eredménye a szócsatának, hogy a nézők 59 százaléka szerint Clinton jobban felkészült az elnökségre, mint Trump, aki csak 35 százalékuk szerint jobb ezen a téren.
A felvetett konkrét gazdasági, szociális, kül- és belpolitikai szakkérdésekben a demokrata jelölt álláspontjával értett egyet a megkérdezettek 50 százaléka, míg a republikánus jelölt válaszait érezte magához közelebb lévőnek 47 százalékuk.
A gazdasági kérdések ügyében kis különbséggel Clintont, a bevándorlás kezelésében Trumpot látták jobbnak a válaszadók. A megkérdezettek 54 százalékának nem változott a választási preferenciája a vita nyomán - ez a legnagyobb arány az e kérdésre adott válaszok esetén a három szócsata összehasonlításában.