A demokraták elnökjelölési kampánya egyre inkább láthatóvá válik, mivel 2019 közepére minden lehetséges indulónak el kell döntenie, hogy ringbe száll-e vagy sem, ám nagy a csend a republikánusok háza táján. Vajon elindult-e egy láthatatlan verseny azért, hogy valaki kesztyűt dobjon a regnáló elnök, Donald Trump elé - kezdi fejtegetését Jonathan Bernstein politológus, a Bloomberg publicistája. Jelölt akadna, ám akiket emlegetnek, azoknak egyelőre minden okuk megvan arra, hogy a háttérbe húzódjanak.

Egyikük John Kasich, Ohio állam távozó kormányzója lehet, aki legutoljára esett ki a Trumppal folytatott 2016-os előválasztási versenyben. Második mandátuma jár le az év végével, így nem lehetett újraválasztani. Ott lehet a rajtvonalnál Mitt Romney, a párt 2012-es elnökjelöltje Barack Obamával szemben, aki korábban Trump ellenfele volt és az időközi választáson Utahban szerzett szenátori széket. Emlegetik még Paul Ryant, Romney alelnökjelöltjét, aki leköszönt az alsóház elnöki székéről és szeret célozgatni arra, hogy nem elégedett az elnök teljesítményével. Rajtuk kívül több mint fél tucat névről jelentek meg találgatások a sajtóban.

Kapcsolódó

Hogy állunk most?

Trump népszerűségi indexe kissé 40 százalék felett van, ami egyáltalán nem mondható jónak. Ezzel a második legrosszabb helyen áll a második világháború után hatalomra került elnökök összehasonlításában szűken két évvel a beiktatása után. Pártja nemrégen szenvedett vereséget az időközi választásokon. Két évvel az elnökválasztás előtt azonban ezek nem sokat jelentenek. Végül is Ronald Reagan állt nála rosszabbul első elnökségének ebben az időszakában, aztán két év múlva földrengésszerű győzelmet aratott, úgy választották újra 1984-ben, hogy 49 államban nyert.

A jelölési rendszer 1972-es reformja óta csak két regnáló elnökkel szemben indult pártján belüli ellenjelölt - Gerald Ford republikánus és Jimmy Carter demokrata államfővel szemben 1976-ban, illetve 1980-ban -, de végül mindketten újraindulhattak a posztjukért. Nem mellesleg mindketten vesztettek. Ugyanakkor Trump eléggé népszerűtlen és elég sok jogi buktatóval áll szemben ahhoz, hogy a Bloomberg publicistája úgy vélje: a Republikánus Párt vezető köreiben fontolgatják, hogy nem vele kellene indulni az elnökségért 2020-ban.

Nagy kockázat

A helyzet azonban jelenleg az, hogy ha egy republikánus politikus nyilvánosan kesztyűt dobna az elnöknek, azzal hatalmas kockázatot vállalna. Magára vonhatná a párt aktivistáinak és törzsválasztóinak haragját, ami politikusi karrierjének végét jelenthetné. Ugyanakkor a túlzott bujkálással is gond lehet, mivel az, aki időben jelezte indulási szándékát, lépéselőnyre tehet szert a többiekkel szemben, ha esetleg Trump elvesztené az újraválasztás esélyét. Ez akkor történhet meg, ha például a 2016-os kampányának orosz kapcsolatait firtató vizsgálatban valami terhelő derül ki róla, vagy ha titokban tartott adóbevallása nyilvánosságra kerül, és rossz képet fest róla.

Durva lesz

A rejtőzködő jelölt színre lépését ösztönözheti az is, ha az elnök annyira népszerűtlenné válik, hogy a párt döntéshozói nem sok esélyét látnák a hivatalban maradásának. Ekkor csendben, a háttérből, a betolhatnak egy kihívót vele szembe a párton belüli jelölés megszerzéséért vívott csatába. Így most a tucatnyi szóba jöhető ellenjelölt titokban megteheti az előkészületeket: politikai és anyagi támogatókat gyűjthet, helyezkedhet a párton belüli csoportoknál és a párthoz hű médiánál. Számítania kell rá, hogy ha lesz előválasztási verseny a republikánusoknál, az várhatóan durva lesz.

Trump és támogatói persze azt szeretnék, hogy az elnök újrajelölését senki se merje megkérdőjelezni. Ha valaki felbukkanna a színen, az biztosan magára vonná Trump haragját, aminek barátságtalan Twitter-üzenetekben adna hangot. A Bloomberg publicistája összességében úgy véli, hónapokig tarthat még a láthatatlan jelelölési folyamat az amerikai Republikánus Pártban.