Trump - aki a közvélemény-kutatások szerint jelenleg a legnagyobb támogatottságú republikánus elnökjelölt-aspiráns - ugyanakkor hangsúlyozta: pillanatnyilag nem kötelezi el magát, de az ellenzékben lévő konzervatív párt elnökjelöltjeként kíván győzni. Rand Paul, Kentucky szenátora erre reagálva azzal vádolta meg a listavezetőt, hogy ködösít, mert hozzászokott, hogy a paletta minden szegmenséből politikusokat vásárol meg. Egy republikánus politikus harmadik erőként való fellépése a demokraták elnökjelöltjének győzelmi esélyeit növelné.

Donald Trump, csakúgy mint riválisai, több kellemetlen kérdést kapott a fórumot a Facebookkal közösen rendező Fox News műsorvezetőitől. Egyebek között arról faggatták, hogy miért beszél becsmérlő hangnemben a nőkről, vagy hogy mióta tartja magát republikánusnak, amikor bizonyos kérdésekben liberális nézeteket vall és demokrata politikusoknak is nyújtott támogatást.

A milliárdos a konkrét felvetések élét kerülgetve egyebek között azt válaszolta, hogy "nincs idő politikai korrektségre" olyan helyzetben, amikor az Egyesült Államok "vesztésre áll mindenkivel" szemben, közöttük Kínával a gazdaságban, Mexikóval pedig a bevándorlás-ügyben. A saját politikai meggyőződésével kapcsolatban elmondta, hogy az ugyanúgy fejlődött mint Ronald Reagané, és hogy a politikusok, akiket szponzorált a rendelkezésére álltak, amikor szüksége volt rájuk.

Egy oldalvágással Jeb Bush volt floridai kormányzó felé terelte a szót, azt állítva, hogy riválisának bátyja elnökségének utolsó hónapjaiban sokat ártott a Republikánus Párt megítélésének, és Barack Obama ennek köszönheti a Fehér Házba jutását. Trump többszöri kérdésre sem tudta alátámasztani azt a korábbi állítását, miszerint a mexikói kormány szándékosan irányít bűnözőket az Egyesült Államokba. Azt mondta, hogy a határőröktől hallott erről amikor a határra látogatott, ám az online médiában megfigyelők már a közvetítés alatt felhívták a figyelmet arra, hogy a testület tagjai az ottjártakor kerülték a vele való találkozást.

Paul szenátor a vitán éles szópárbajba keveredett Chris Christie New Jersey-i kormányzóval is, aki a terrorelhárítás érdekeire hivatkozva a támogatásáról biztosította a Nemzetbiztonság Ügynökség (NSA) metaadat-gyűjtési gyakorlatát. Paul amellett érvelt, hogy a terroristákra, nem pedig az ártatlan állampolgárokra vonatkozó adatokat kellene gyűjteni, amire Christie azt feszegette, hogy ezeket vajon hogyan lehet megkülönböztetni egymástól.

A kétórás vita során Jeb Bush, aki egy volt elnök fia és egy másik öccse, valamint a fősodorbeli republikánus pártapparátus és a legtehetősebb politikai adományozók favoritja, magabiztosan szerepelt, de a rutinos mezőnyben erősen küszködött, hogy meg tudja magát különböztetni vetélytársaitól. Bush Trump megosztó retorikájával szemben egyebek között azt fejtegette, hogy a gazdaság megerősítésével, a bevándorlásnak a növekedés szolgálatába való állításával és az oktatás javításával olyan feltételeket kíván teremteni, amelyek között mindenki gyarapodhat.

A vitában Bush, Trump, Paul és Christie mellett részt vett még Scott Walker wisconsini kormányzó, Mike Huckabee volt arkansas-i kormányzó, Ben Carson visszavonult idegsebész, Marco Rubio floridai és Ted Cruz texasi szenátor, valamint John Kasich ohiói kormányzó.

A tízes élboly fő műsoridőben közvetített összecsapását megelőzően, csütörtök délután alkalmat kapott a Fox News kamerái előtt folytatott vitára közvélemény-kutatások szerint alacsonyabb támogatottságú hét aspiráns is. Az amerikai média politikai kommentátorai szerint közülük a világosan és határozottan érvelő Carly Fiorina, a Hewlett-Packard volt vezére tűnt ki. A Fox News gyors közvélemény-szondázásában ezzel a megkérdezettek 83 százaléka értett egyet.

A republikánusok egyetlen női aspiránsa egyebek között a túlterebélyesedett szövetségi kormányzat csökkentésének szükségességéről beszélt, ami elemzők szerint az egyik legfontosabb különbség az amerikai konzervatívok és liberálisok között. Fiorina hazugnak nevezte Hillary Clintont, és Trumpot is támadta.A második csoport vitájában Lindsey Graham dél-karolinai szenátor azzal keltett feltűnést, hogy kijelentette: elnökként amerikai szárazföldi csapatokat vezényelne Irakba és Szíriába.