A szakértők egyetértenek abban, hogy a Donald Trump amerikai elnök ellen indult alkotmányos felelősségre vonási eljárás (impeachment) első nyilvános meghallgatásán egyetlen olyan megjegyzés került nyilvánosságra, amelynek jelentősége lehet az ügy végeredménye szempontjából - derül ki a világsajtó beszámolóiból. Nevezetesen egy olyan sztoriról van szó, amely arra utal, hogy Trump egy, a külügyminisztérium hivatalos diplomáciai csatornájától független, privát vonalon megpróbálta befolyásolni az USA Ukrajna-politikáját. Az elnök ezt következetesen tagadja.

Telefonbeszélgetések

Kapcsolódó

A kissé bonyolult történet a meghallgatáson meszólaló Bill Taylor kijevi amerikai nagykövet nyilatkozatából bontakozott ki. E szerint stábjának egyik munkatársa hallotta, amint Gordon Sondland, az USA Európai Unióhoz delegált nagykövete Trumppal beszél telefonon. Ez egy ukrán tisztviselőkkel folytatott tárgyalás után történt július 26-án, egy nappal azt követően, hogy az elnök szintén telefonon beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel.

Ezen a telefonbeszélgetésen Trump többször felvetette Zelenszkijnek, hogy a kijevi hatóságoknak korrupciós vizsgálatot kellene indítaniuk Joe Biden volt amerikai alelnök fia, Hunter Biden ellen, aki korábban egy ukrán gázipari cég igazgatóságában kapott tagságot. A Bidenékre rossz fényt vető ügy nyilván jól jönne az elnöknek, hiszen Joe Biden Trump legesélyesebb demokrata kihívója a 2020-as elnökválasztáson.

Bár Trump néhány nappal a Zelenszkijjel folytatott beszélgetése előtt elnöki döntéssel felfüggesztette egy amerikai katonai segély elindítását Ukarajnába, nem beszélt arról az ukrán elnöknek, hogy a segélyt csak akkor kaphatják meg, ha elindul az ifjú Biden elleni eljárás.

Ez azért fontos, mert ez az impeachment vizsgálat kulcsa.

Ha kiderülne, hogy az elnök hoci nesze alapon, azaz Bidenék meghurcolásáért, tehát személyes céljáért cserébe tartotta vissza a hivatalos amerikai segélyt, az olyan jogsértés lenne, amiért elmozdíthatnák a hivatalából.

Vissza a második telefonbeszélgetéshez

A Sondland és Trump közötti telefonbeszélgetést hallgatva - amelyről tehát a kijevi nagykövet, Bill Taylor egyik munkatársa számolt be - a munkatárs úgy hallotta, hogy Trump a Bidenék elleni vizsgálatról érdeklődött Sondlandtől. Ő azt válaszolta, hogy az ukránok készek előrelépni ebben az ügyben. Ezt követően, a telefonbeszélgetés befejezése után az mondta Taylor munkatársának, hogy az amerikai elnököt Ukrajnával kapcsolatban bárminél jobban érdekli a Bidenék elleni eljárás elindítása.

Sondland Taylorral is beszélt - derült ki az utóbbi kongresszusi vallomásából -, akinek azt mondta, hogy az elnök, ahogy az egy üzletemberhez illik, meg akarja kapni, ami jár neki, mielőtt aláírja a csekket, és ha Ukrajna nem lép, az holtponthoz vezethet az ukrán-amerikai viszonyokban. Ezt a megjegyzést Taylor úgy értelmezi, hogy amíg a Bidenék elleni eljárás nem kezdődik el, addig a katonai segítség nem jut el Ukrajnába. Hogy világos legyen: ez a nagykövet értelmezése, nem közvetlen bizonyíték az amerikai elnök szándékairól.

Új tanúk

A történet azzal folytatódik, hogy két új tanút is beidéztek a kongresszusi meghallgatásokra. Egyikük David Holmes, Taylor munkatársa, vélhetően az az illető, aki azt állítja, hogy jelen volt, amikor Sondland és Trump telefonon beszélt egymással - őt a napokban zárt ajtók mögött hallgatják meg -, a másikuk maga Sondland, aki a jövő héten kerülhet sorra. Ha bármelyikük vallomása megerősíti a Taylor által elmondottakat, az aláásná Trump állítását, miszerint nem tartott fenn "privát" csatornát a hivatalos diplomáciai kapcsolatok mellett, amelyen át belefolyhatott az USA Ukrajna-politikájába.

A legkevesebb, ami megtörténhet, hogy az elnök ellentmondásba kerül saját állításaival. A napokban ugyanis azt mondta, alig ismeri Sondlandet, ám ez kevésbé lesz hihető, ha az utóbbi azt állítja: személyesen beszélt vele telefonon az ukrán tisztviselőkkel folytatott tárgyalásai után, hogy kiderítse, mire jutottak. Erről a telefonbeszélgetésről egyébként Trump azt mondta: nem emlékszik rá.

Kinél van a pont?

Antnony Zurcher, a BBC észak-amerikai tudósítója szerint a meghallgatások nyilvánossá válásával új szintre lépett az impeachment eljárás. Ennek köszönhetően a sajtóorgánumok olyan szalagcímekkel jelentek meg, amelyek felnagyítják Taylor vallomásának jelentőségét. A Vox például azt írta: "Bill Taylor bombát robbantott". Az elnöküket védő republikánusok védekezésre kényszerültek, bár nehéz vitatkozni az érveikkel. Végül is új tények nem kerültek elő, legfeljebb annyi derülhet ki, hogy Trump és néhány diplomata, illetve tisztviselő másként emlékszik arra, hogy miről beszélgettek telefonon, már ha Trumpnak egyáltalán "eszébe jut" valami ezekről.

A BBC szakírója összességében úgy látja, hogy az impeachment eljárást elindító demokraták a nyilvános meghallgatás első fordulója után elégedettebbek lehetnek. Tanúvallomások szerint ugyanis az elnök bizony a háttérben belekavart az USA Ukrajna-politikájába, mégpedig azért, hogy rábírja Kijevet a Bidenék elleni korrupciós eljárás elindítására, miközben az ukrán fél nem látott okot erre, mert az ifjú Biden nem keveredett korrupció gyanújába. Ami a másik felet illeti, a nyilvános meghallgatás mindezek miatt némi fejfájást okozhat az elnök csapatának.