Idén a globális gazdaság 3,4, jövőre 3,6 százalékkal bővülhet az IMF várakozásai szerint, ami megegyezik az októberi prognózissal. A fejlett gazdaságok idén 1,9, jövőre 2 százalékkal növekedhetnek, ami 0,1 illetve 0,2 százalékpontos javulást jelent az októberi előrejelzéshez képest.

A Valutaalap azonban megjegyzi, hogy az előrejelzés most különösen bizonytalan az amerikai politikai irányvonal potenciális változása miatt. A mostani prognózis azzal számol, hogy a költségvetési ösztönzés - az októberi várakozásokhoz képest 0,1 százalékponttal - 2,3 százalékra emeli az idei növekedést, ami 2018-ban 2,5 százalékra gyorsulhat - utóbbi 0,4 százalékponttal magasabb az októberi prognózisnál. Ez az IMF szerint az egyik legvalószínűbb a lehetséges szcenáriók közül. A mostani elemzés feltételezései az idén áprilisban megjelenő WEO idején már világosabban látszódhatnak, amikor már az új amerikai adminisztráció intézkedései és azok világgazdaságra gyakorolt hatásai is jobban körvonalazódnak - jegyzik meg az IMF közgazdászai.

Az IMF emellett még felfelé módosította a német, a japán, a spanyol és a brit növekedési adatot erre az évre vonatkozóan, leginkább a 2016 végi vártnál jobb teljesítmények nyomán. Az Egyesült Királyság esetében a 2018-as növekedési adatot viszont 0,3 százalékponttal rontották az októberi várakozásaihoz képest.

A fejlődők és feltörekvők viszik a hátukon a világot

A Valutaalap szerint a globális kilátások javulása mögötti legfőbb tényező 2017-18-ban mindezekkel együtt is a fejlődő és feltörekvő gazdaságok várható gyorsulása lesz, köszönhetően annak, hogy több olyan nagygazdaságban, ahol jelenleg még makrogazdasági feszültségek vannak, folyamatosan normalizálódik a helyzet. A fejlődő és feltörekvő gazdaságok bővülése a jelenlegi várakozások szerint idén eléri a 4,5 százalékot, ami jövőre 4,8 százalékra gyorsul.

A térség egyik legfontosabb gazdasága, a kínai idén az októberi várakozásokhoz képest gyorsabban, 6,5 százalékkal növekedhet, ám az IMF megjegyzi, hogy ez a növekedésösztönző intézkedések által elért bővülés a hitelezés gyors növekedésével és a vállalati eladósodottság problémájának lassú kezelésével - különösen az állami vállalatok költségvetésének szigorítása mellett - növeli egy jelentősebb lefékeződés vagy diszruptív kiigazítás kockázatát. Ezeket a kockázatokat felerősítheti a tőkekiáramlás, különösen egy rendezetlenebb külső környezetben.

Számos más régióval kapcsolatban viszont pesszimistábbá vált az IMF és rontott az előrejelzésein a tavaly októberihez képest. Például India növekedését 2016-17-re 1 illetve 0,4 százalék százalékkal rontotta átmeneti negatív fogyasztási sokk (a közelmúltbeli bankjegyvisszavonás  és -csere miatt előállt készpénzhiány és kifizetési nehézségek) miatt. Ázsiában még Indonézia és Thaiföld növekedhet lassabban. Latin-Amerika gazdaságai közül az argentin, brazil, mexikói vagy a venezuelai adatot módosította lefelé a Valutaalap. A Közel-Keleten pedig Szaúd-Arábia növekedhet lassabban, egyebek mellett azért, mert a legutóbbi OPEC-döntés nyomán az olajkitermelést visszafogják.

Kockázatok vannak

A globális kilátások kockázatai inkább lefelé mutatóak, különösen középtávon. A kockázatok között a Valutaalap megemlíti:

  • a közelmúlt politikai fejleményeit, miután láthatóan halványodik a határon átnyúló gazdasági integrációk előnyéről alkotott konszenzus. Az IMF szerint a globális egyensúlytalanságok lehetséges növekedése jelentős árfolyammozgásokkal járhatnak, amelyek a protekcionizmus erősödését vonhatják maguk után. A globális kereskedelem és a migráció korlátozása azonnal éreztetheti negatív hatását a piaci hangulatban.
  • azokban a fejlett gazdaságokban, ahol a mérlegproblémák még mindig megoldatlanok, a magánfogyasztás visszaesésének tartósabb fennállása, a reformok nem megfelelő előrehaladása tartósan alacsonyabb növekedést és inflációt hozhat, az adósságdinamikára gyakorolt negatív hatásával együtt.
  • a fent említettek mellett néhány nagy feltörekvő gazdaság sérülékenysége is fennáll a magas vállalati adósságok, csökkenő profitabilitás, gyenge banki mérlegek, alacsony tartalékok révén.
  • különböző régiókban geopolitikai és egyéb nem gazdasági tényezők is hatással vannak a kilátásokra (például polgárháborúk, belső konfliktusok, terrorizmus, geopolitikai feszültségek).
  • mindezekkel szemben az USA és Kína gazdaságösztönzése áll, amelyek nagyobb mértékűek lehetnek, mint a mostani előrejelzésben feltételezett, így a most feltételezettnél magasabb növekedési ütemet eredményezhet. Felfelé mutató kockázat lehet még a beruházások nagyobb mértéke a globális kereslet fellendülésébe vetett bizalom erősödése esetén.

Mit kellene tenni?

A javasolt intézkedések között az IMF alkalmazkodó monetáris intézkedéseket tart szükségesnek nemkonvencionális eszközökre támaszkodva azokban a fejlett gazdaságokban, ahol a kibocsátási rés még mindig negatív, a bérnyomás alacsony és fennáll a tartósan alacsony infláció veszélye. A Valutaalap ugyanakkor figyelmeztet, hogy az alkalmazkodó monetáris politika önmagában nem képes a keresletet fellendíteni, ezért ehhez költségvetési támogatás is szükséges. Ott, ahol a fiskális kiigazítást nem lehet elhalasztani, ott az intézkedéseket úgy kell megválogatni, hogy azok negatív hatásai minimálisak legyenek a gazdasági növekedésre.

Azokban a fejlett gazdaságokban, ahol van mozgástér, a költségvetési ösztönzésnek a biztonsági háló erősítésére kellene irányulnia (beleértve a menekültek integrációjának elősegítését), illetve a hosszabb távú potenciális növekedést magas minőségű infrastruktúra beruházásokkal, kínálatösztönző és méltányos adóreformokkal kellene erősíteni.

Az IMF továbbá minden olyan strukturális reformot is kívánatosnak tart, amelyek a munkaerő-piaci részvételt növelik, ösztönzik a készségek fejlesztését, javítja a munkaerőpiac kínálati és keresleti oldalának összekapcsolását, liberalizálja a zárt szakmákba történő belépést, növeli a dinamizmust és az innovációt az áru- és szolgáltatási piacokon, támogatja az üzleti beruházásokat (beleértve a kutatás-fejlesztést is).

A feltörekvő és fejlődő piacokon általában a költségvetési stabilitás növelésével, a kockázatkezelés erősítésével lehetne csökkenteni az IMF szerint a sérülékenységet, az olyan alacsony jövedelmű országokban pedig, ahol az elmúlt időszakban a fiskális puffer elolvadt, vissza kellene építeni.

Azokban az országokban, amelyeket nagyon érintett a nyersanyagárak esése, ott sürgősen vissza kell állítani a makrogazdasági stabilitást - hangsúlyozza az IMF. Ezen intézkedések között olyanokat sorol fel, mint az árfolyamrögzítésekre való hagyatkozás csökkentése, a monetáris politika szigorítása (ahol az infláció ezt szükségessé teszi), illetve a lehető legnövekedésbarátabb költségvetési konszolidáció végrehajtása. Hosszabb távon pedig az export diverzifikálását tartja szükségesnek a szervezet.