A felnőttkori elhízás egyre több embert érint – beleértve a közepes és az alacsony jövedelmű országokat is, és a helyzet a járvány hatására tovább romolhat. Annak ellenére, hogy az alultápláltság tekintetében elmúlt években csekély javulást tapasztaltak, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) arra emlékeztet, hogy további komoly erőfeszítéseket kell tenni a helytelen táplálkozás és az éhezés felszámolására is 2030-ig. 

Különösen aggasztó a helyzet a gyermekkori túlsúlyok esetében is, hiszen a térségünkben regisztrált adatok alapján bőven meghaladják a világátlagot is.

A testtömegindex (BMI) számolása

A BMI az emberek magasságának és súlyának arányát mutatja. A 18,5-től 24,99-ig terjedő érték számít normálisnak, ez alatt alultápláltságról, felette túlsúlyról, illetve elhízásról beszélünk.

A FAO hétfőn közzétett jelentése szerint az európai országok között hazánk az elhízások tekintetében ismét az élmezőnyben foglalt helyet. A legtöbb túlsúlyos ember - vagyis akinek a BMI-je legalább 25 - továbbra is Máltán él: itt a lakosság 28,9 százaléka elhízott, az Egyesült Királyságban 27,8 százalék, míg Magyarország Bulgáriát (25), Csehországot (26) és Írországot (25) is megelőzve, 26,4 százalékos elhízási arányt mutat fel - írja a jelentés. Az adatok szerint 2000-óta dinamikusan nő az elhízott magyarok száma: míg 21 éve a lakosok 19,6, addig 2010-ben a lakosok 23,5 százaléka küzdött már túlsúllyal.

A legkevesebb túlsúlyos lakossal Dánia és Bosznia-Hercegovina büszkélkedhet, ahol a lakosok kevesebb, mint 20 százaléka küzd súlyfelesleggel.

Arról korábban lapunk is beszámolt, hazánkban a járvány első és harmadik hulláma között majdnem kétszer annyian híztak, mint fogytak. Bár az átlagos fogyás mértéke (7,5 kilogramm) nagyobb volt, mint az átlagos hízásé (5 kilogramm), a magyar lakosság testtömege összességében átlagosan további 30 dekagrammal gyarapodott az első és a harmadik hullám között. 

A táplálkozás területén azonban pozitív tendenciák is tapasztalhatók: a Nébih, a Debreceni Egyetem és a TÉT Platform felméréséről kiderült, hogy tíz válaszadóból három egészségesebben igyekszik enni és elkezdett odafigyelni a kalóriabevitelre is, valamint a zöldség-és gyümölcsfogyasztásra is. Sokan például felfedezték a kisebb adagok előnyeit is: a magyarok 17 százaléka eszik kisebb adagokat, miközben csak 9,5 százaléka nagyobbakat, mint korábban.

Javultak az alultápláltsági mutatók

Míg az éhezés szintje az Európai Unióban alacsony, Közép-Ázsiában és a Nyugat-Balkánon romló tendenciák figyelhetők meg - írja a FAO.

A World Hunger Index 2021 jelentéséről még októberben írtunk: akkor világszerte 811 millió éhező emberről és 41 millió emberről jelentettek, akik az éhínség szélén állnak.Az éhínség olyan mértékben növekszik, hogy 2030-ra már 47 országban okozhat ez nagyon súlyos problémákat. A jelentés szerint Szomáliában éheznek a legtöbben, majd Közép-afrikai Köztársaságban és Csádban. 

Az elmúlt több mint 20 évben a térség országai érdemben javítottak az alultápláltsági mutatókon. Míg a világátlag 2020-ra 1,5 százalékkal 9,9 százalékra nőtt, addig kontinensünkön ez az érték nem érte el a 2,5 százalékot sem. 

A magyarországi adatok áttekintve jól látható, hogy a lakosok kevesebb, mint 2,5 százaléka alultáplált, míg Szerbiában már 3,9, Szlovákiában 4 százalék. A legnagyobb arányban Örményországban (8,7 százalék). Kirgizisztánban (7,2 százalék) élnek alultáplált emberek.

Az éhezők száma 7 millióval 22 millió főre nőtt 2020-ra ( amely a lakosság 2,4 százalékát jelenti), a közepesen és a súlyosan éhezőké, akik számára nem elérhető a biztonságos és tápláló élelem, 14 millióval már 111 millióra emelkedett ( a lakosság 11, 9 százaléka).

Kapcsolódó

Alacsony születési súly

Az elmúlt 20 évben világszinten javult a helyzet az alacsony születési súly tekintetében és térségünk sem maradt el ettől a lassú, de pozitív trendtől: a kontinens átlaga (6,9 százalék) a globális érték fele. Ezzel szemben az alacsony születési súly előfordulása sem a magas sem az alacsony jövedelmű országokban nem csökkent szignifikánsan.

Magyarországon nem változott nagymértékben a 2000 és 2015 között vizsgált adatokat tekintve. Míg 2000-ben az újszülöttek 8,6 százaléka, 2005-ben 8,3, addig 2014-ben már 8,7 és 2017-ben 8,8 százalékának volt alacsony születési súlya, hasonló adatokat Görögországban láthatók. 

A legkevesebb alacsony súllyal világra jövő újszülött Izlandon, Finnországban, Észtországban és Bosznia-Hercegovinában jön világba.