Stabil növekedés alapozza meg a tudományos és technológiai fejlesztésekre fordított állami kiadások emelését, miközben nem kell lemondani a jelentős szociális, infrastrukturális és védelmi kiadásokról. Ezt a csodát ígéri Észak-Korea új költségvetése, amelyet természetesen egyhangú szavazással fogadott el a törvényhozás - derül ki az AP elemzéséből.

A parlamenti képviselők minden évben részt vesznek ebben a rituáléban, senki sem hiányolja, hogy a költségvetésben megjelenjen az országgal szemben alkalmazott gazdasági szankciók hatása. Sőt az sem jut eszébe senkinek, hogy rákérdezzen a büdzsé alapjául szolgáló statisztikai adatokra, így aztán teljesen felesleg is azok nyilvánosságra hozása.

Hajukat tépik

Csak a külföldiek tépik a hajukat amiatt, ahogy a dzsucse ideológiát követő rezsim minden évben nyilvánosságra hozza állami költségvetését, miközben lényegében az összes gazdasági mutatójáról mélyen hallgat. A megfigyelők szeretnének információhoz jutni arról, miért szánta rá magát Kim Dzsongun diktátor, hogy a tavalyi keménykedés után idén az enyhülés külpolitikáját folytassa, ám úgy tűnik ebben az idei büdzsé sem lesz segítségükre.

Ami azt illeti, nem ők az egyetlenek. A szovjet blokk diplomatáinak a hatvanas évektől kezdve égnek állt a hajuk attól, hogy észak-koreai kollégáik nem engednek betekintést gazdaságuk mutatóiba. Egyetlen hivatalos dokumentumhoz sem tudtak hozzáférni - árulja el Benjamin Silberstein, a Foreign Policy Research Instutute kutatója, Észak-Korea-szakértő.

Jól ment a szekér

Kim 2011-es hatalomra kerülése óta jelentősen nőtt a gazdaság, ám az elmúlt egy évben egymás után fogadták el Észak-Koreával szemben az ENSZ-, amerikai, sőt kínai szankciókat, amelyeknek meg kellene látszaniuk a költségvetésen is. Silberstein szerint az elmúlt években valamivel megbízhatóbbá váltak ugyan a phenjani prognózisok, ám kétséges, hogy bármilyen veszteségről beszámolnának, ami az országot éri a gazdasági korlátozások miatt.

Nem változtattak azon, hogy 1981 óta nem adnak meg számokat a büdzsébe, csak növekedési százalékokat. A makrogazdasági folyamatokkal kapcsolatos mutatókat 1965 óta nem közölnek, ezért a külföldi megfigyelők elsősorban a dél-koreai becslésekre hagyatkoznak.

Százalékok

  • Phenjan 2017-es költségvetése 3,1 százalékos gazdasági növekedést jelzett előre, amit 4,9 százalékra emeltek. Az idei 3,2 százalékos plusszal számol, a kiadások bővülését 5,1 százalékra teszi, szemben a tavalyi 5,4-del. Silberstein szerint szerint ezek a változások reálisak lehetnek, mivel a kommunista országok tervezése notóriusan pontatlan.
  • Az észak-koreai rezsim sajátossága, hogy bár merev tervutasításos rendszert alkalmaz, a bevételeknek csak kevesebb, mint háromnegyedét szedi be maga. A maradékot szakértők szerint a Kim alatt kivirágzott félhivatalos gazdaság jövedelmeinek megnyirbálásával hajtják be.
  • A szankciókat megkerülő jelentős bevételi forrást kínálnak a különleges gazdasági és kereskedelmi zónák, amelyekben - sokszor kínai, ritkábban orosz partnerrel működő - közös vállalatok foglalkoztatnak rosszul fizetett észak-koreai munkásokat.
  • A védelmi kiadások mellett a 15,8 százalék szám szerepel, akármit is jelentsen ez. Az biztos, hogy tavaly is ezt írták oda.
  • Nagy, átláthatatlan keretösszeget fedhet a "nemzetgazdaság fejlesztése" tétel, amely mellett a 47,7 százalék "adat" olvasható. Ez vélhetően az életszínvonal növelésének szándékát fejezi ki a sajátos észak-koreai számok nyelvén.

A fotó forrása: Shutterstock