Messze nem hozott megoldást az Európa szerte nagy visszahangot kiváltó, országos gazdatüntetés csúcseseménye hétfőn Berlinben, ahol a legnagyobb nyugati gazdaság mezőgazdasági szereplői mintegy 30 ezer fős tüntetésen fejezték ki ellenállásukat a szövetségi kormány vidékellenes politikájával szemben.

Egy dolog biztos: Olaf Scholz kabinetje és a gazdálkodók közötti konfliktus folytatódik. A gazdák csütörtökig ultimátumot adtak a jelzőlámpás koalíciónak, hogy tegyenek konkrét javaslatokat az agrárium égető problémáira.

Kifütyülték a minisztert

Hétfőn Christian Lindner szövetségi pénzügyminiszter (FDP) is felszólalt a Brandenburgi kapunál tartott nagygyűlésen, ahol a sajtó beszámolói szerint a feldühödött gazdák számára kiábrándító beszédét sípolás, kürtölés, „Tűnjetek el!” -tartalmú kiáltások és tiltakozó énekek zavarták meg.

A miniszter ugyanis megvédte a szövetségi kormány tervezett költségvetési megszorításait, amelyet az Alkotmánybíróság döntése nyomán keletkezett, 60 milliárd eurós hiány pótlására vezetnek be.

Miután a jelzőlámpás koalíció már tett engedményeket az agrárium felé, Lindner nem ígért továbbiakat vagy több állami támogatást a hetek óta tiltakozó gazdáknak. Legfeljebb a vállalkozások bürokratikus terheit csökkentené a kormány, ami viszont az uniós irányelvek szerint eleve feladata, de nem adóemelések kíséretében.

A hétfői tüntetéssel párhuzamosan a Bundestagban tartott egyeztetés is zátonyra futott, mivel a közlekedési lámpás frakcióvezetők és a gazdálkodók képviselői között konkrét kötelezettségvállalások nem születtek.

Ezért a gazdaszövetség határozottan felszólította a Bundestagot, hogy csütörtök estig találjanak megoldást a már harminc éve sikertelenül tárgyalt ágazati problémákra, és sürgősen vonják vissza a mezőgazdaságra nehezedő többletterheket.

A Scholz-kormány láthatóan továbbra is tart a következményektől, mivel azt vállalták, hogy csütörtökön előterjesztenek egy jelentést a mezőgazdaság jövőjének biztosítása érdekében, és néhány héten belül konkrét cselekvési tervet is ígérnek.

Csőd szélén lavíroznak a családi cégek

Az Agrárkamarák Szövetségének előrejelzése szerint a teljes munkaidős németországi mezőgazdasági vállalkozások nyereségének meredek csökkenése várható a 2023/24-es pénzügyi évben, emiatt számos családi cég összeomolhat. Az átlagos profit visszaesése 33 és 53 százalék között mozog – idézi az Agrarheute.com a friss jelentést, amely szerint kivételt csak a sertéstenyésztéssel foglalkozó vállalkozások képeznek, ezeknél a nyereség az előző évi szinten várható, ugyanakkor bajban vannak a tejtermelők és a gabonatermesztők. Egy másik tanulmány szerint pedig 2040-ig a németországi agrárvállalkozások száma több mint felére, körülbelül százezerre csökken amiatt, a kisgazdaságok feladják, és a termelés egyre nagyobb gazdaságokba kerül át a költségkényszer miatt.

Hasznot húzna a szélsőjobb

Az elmúlt hetekben Franciaországtól Lengyelországon, Románián át egészen Németországig rendszeressé váltak a gazdálkodók traktoros felvonulásai, ami félelmet kelt a nemzeti kormányokban.

Bár a gazdák többsége elhatárolódik a szélsőséges befolyástól, és ragaszkodnak a tiltakozás demokratikus megoldásaihoz, az állami vezetők attól tartanak, hogy az inkább a konzervatív szavazóbázishoz tartozó gazdák a szélsőjobb potenciális szavazóivá válhatnak.

A populáris pártok kihasználják a feszült helyzetet a júniusi európai parlamenti választásokon – figyelmeztetett Fabian Zuleeg, az Európai Politikai Központ vezetője.

Ennek oka Christiane Lambert, a COPA elnöke szerint az, hogy évek óta úgy érezték az európai gazdálkodók, hogy nem vették figyelembe őket, most pedig nagy nyomás nehezedik rájuk a felgyorsult átmenet miatt. Lambert ebben az Európai Bizottság korábbi alelnöke, Frans Timmermans módszereit okolja, amely az infláció és az import növekedése miatt nehéz gazdasági helyzetbe hozta az ágazatot.

Márpedig a németeknél például az is sürgeti Olaf Scholz kabinetjét, hogy idén három kelet-német tartományban lesznek választások.

Senki sem csodálkozhat, ha a szélsőjobboldali AfD nagy sikereket ünnepelhet majd, miközben a jelzőlámpás koalíció két tagja, az FDP és a Zöldek ki is szorulhatnak a tartományi parlamentekből – jegyzi meg a német sajtó.

Végigsöpör Európán az ellenállás

Az EU több országát érintő mozgósítási hullám novemberben kezdődött a francia gazdák tiltakozásaival, akik az útlezárások során szimbolikusan fejjel lefelé fordították az út menti táblákat „on marche sur la tête” mottóval – ezzel fejezve ki, hogy a „fejükön jár” a nemzeti és a közös európai agrárpolitika.

Ez pedig számukra az élelmiszertermelők büntetését jelenti a növény-egészségügyi termékek és az öntözés díjának emelésével, illetve a traktordízel adómentességének megszűnésével és az uniós szabadkereskedelmi megállapodások lehetséges hatásaival.

Lengyelországban a gazdálkodók többször blokád alá vonták az ukrajnai határátkelőt, tiltakozva az olcsóbb ukrán termékek áradata ellen, nyomást gyakorolva a Donald Tusk vezette új kormányra. Az EU piacának megnyitása az ukrán termékek előtt mély elégedetlenséget vált ki a lengyelekben, ezért a gazdák védőintézkedéseket követelnek az Európai Bizottságtól.

Romániában ugyancsak utcára vonultak a mezőgazdasági szereplők és a fuvarozók, tiltakozásul a magas adókkal, biztosítási díjakkal szemben, illetve azért, mert szenvednek attól, hogy az olcsó ukrán gabona elárasztotta a piacot.

A gazdálkodók tiltakozásának leglátványosabb gócpontja pedig Németország, ahol a kormány az ágazat adómentességének fokozatos csökkentését tervezi – emiatt az agrárium szereplői a status quo-t követelik, mivel a gázolaj emelkedő adói miatt jelentős hátrányba kerülnek az európai versenytársakkal szemben.