Emmanuel Macron francia államfőnek érdemes lett volna tanulmányoznia, hogyan kezelte a 2011 őszétől kibontakozó "Occupy" mozgalmat Barack Obama akkori amerikai elnök - véli Leonid Breshidsky, a Bloomberg publicistája, aki összehasonlítja, hogyan válaszolt a hatalom a világ számos országában az elmúlt években kirobbant spontán tiltakozásokra. Szerinte Macron - szemben Obamával - rosszul nyúlt a problémához, nevezetesen a sárga kabátosok megmozdulásaihoz, és az is lehet, hogy már késő kijavítani a hibát.

Orosz módszer

Kapcsolódó

Vegyünk egy klasszikus példát arra, hogyan lehet az ilyesmit csírájában elfojtatni. Vlagyimir Putyin orosz államfő a sárga mellényesek tüntetéseivel egyidejűleg börtönbe küldte a 77 éves Lev Ponomarjov emberi jogi aktivistát, miután támogatta egy spontán gyűlés megszervezését. Nem akar olyan jelenségeket látni, amilyenek Párizsban történtek, amelyekben az emberek köveket hajigálnak, gyújtogatnak és rendkívüli állapotot idéznek elő országukban - foglalta össze Putyin a spontán megmozdulásokról alkotott véleményét.

Alekszej Navalnij ellenzéki vezető tudna mesélni erről többet is. Valahányszor megszervez társaival egy tiltakozást, amire nem kért - mert úgyse kapott volna - engedélyt a hatóságoktól, néhány hétre lecsukják. A rendőrség változó erőszakkal lép fel a demonstrálókkal szemben - végül is az elrettentéssel eleve megelőzik a nagyobb megmozdulásokat.

Putyin taktikája kifinomultabb annál a brutális erőszaknál, amelybe számos elnyomó rendszer belebukott, például a líbiai rezsim 2011-ben, az ukrán elnök 2014-ben, illetve amely Szíriában polgárháborúhoz vezetett. Ugyanakkor nehéz erőszakot alkalmazni a közösségi oldalakon szerveződő mozgalmakkal szemben, amelyeknek nincsenek vezetőik. A rendőrség lekapcsol egy hangadót, és máris a helyére áll valaki más.

A másik hiba

A felesleges erőszakhoz hasonlóan az is hiba, ha valaki gyengének mutatkozik - véli a Bloomberg cikkírója. Macron az alacsony jövedelműeket segítő béremelések és adócsökkentések ígéretével válaszolt az elfajult tiltakozásokra, amire persze gyorsan megkapta a figyelmeztetést az EU-tól, hogy ezek növelni fogják a francia költségvetés hiányát. Eközben egy friss közvélemény-kutatás szerint az engedményekkel a franciák felét sem engesztelte ki és nőtt az esélye, hogy a jövő májusi európai parlamenti választáson sárga mellényes kihívói is lehetnek a kormánypárti jelölteknek.

Bershidsky szerint az utcai tiltakozások leszerelésében Barack Obama volt amerikai elnök mutatta a legjobb teljesítményt, aki a megértés és az erő kiegyensúlyozott keverékével reagált a 2011 őszén utcára vonult tüntetők "Occupy" mozgalmára. Az elitellenes tiltakozásokra válaszul azt mondta: megérti a demonstrálókat (akik elsősorban a válságért felelőssé tehető, agyonfizetett bankárok és a cégüket a csődbe vezető menedzserek ellen léptek fel). Ugyanakkor soha semmilyen konkrét ígéretet nem tett nekik követeléseik teljesítésére.

Szép szavak

Csak annyit mondott, hogy olyan változásokon dolgozik, amelyek egy a kemény munkát és a felelősségvállalást jutalmazó rendszerhez vezetnek. Azokat az emberek, akik felelőtlenek, hanyagok, nem érezik kötelességüknek a közösségük, a vállalatuk szolgálatát, nem tisztelik az alkalmazottaikat, háttérbe fogják szorítani.

Obama ezzel elérte, hogy sem azzal nem lehetett vádolni, hogy érzéketlen lenne az átlag amerikaiak gondjai iránt, sem azzal, hogy az adófizetők pénzének osztogatásával próbálná kezelni a helyzetet. Macron korábbi dölyfös viselkedésével elszúrta az előbbit, engedményeivel pedig az utóbbit. Eközben ne feledkezzünk meg arról, hogy az USA hatóságai keményen ellenőrzésük alatt tartották az utcai tiltakozásokat, összehangoltan léptek fel ellene, aligha valószínű, hogy olyan zavargásokig fajulhattak volna a demonstrációk, amilyenről Párizs központjából érkeztek tudósítások.

Elérte, amit elért

Mindez nem jelenti, hogy az "Occupy" mozgalom teljesen sikertelen lett volna. Felhívta a figyelmet arra, hogy az egyenlőtlenség milyen nagy problémává vált az USA-ban és a világon, továbbá hozzájárult a Demokrata Párt politikájának formálásához. Utat nyitott a minimális órabér emelése előtt és olyan kisebb társadalmi rétegeket érintő ügyekre is rávilágított, mint amilyen a visszafizethetetlen diákhiteleik terhe alatt nyögők gondja. Obama problémakezelése tehát konstruktív irányba terelte a mozgalomban lévő erőket megelőzve, hogy azok destruktívvá váljanak.

A franciák persze hagyományosan jobban hajlanak arra, hogy pénzt kérjenek az államtól, mint az amerikaiak - folytatódik a Bloomberg cikke. Egy francia elnök legjobb formájában sem számíthat arra, hogy néhány szóval leszerelheti az utcán demonstrálókat. Macron azonban - akit másfél évvel ezelőtti megválasztásakor sokan Obama európai kiadásának tartottak - elbukott a tiltakozások kezelésének vizsgáján.

Nem tudta a megértést és a visszatartást úgy ötvözni, mint az USA volt elnöke, beásta magát egy lövészárokba szemben az utca emberével, ahonnan nehezen mászhat ki. Eközben a sárga mellényesek mozgalma oly módon válhat politikai erővé, hogy hátszelet ad a radikális jobb- és baloldali pártoknak.

Budapesten tüntetnek

Egyelőre nem látszik, hogy a magyar kormány hogyan kezeli majd azt a tüntetéssorozatot, amely az elmúlt héten indult el a rabszolgatörvényként emlegetett túlóraszabályozások megváltoztatása ellen. Az egyelőre alig egy-két - talán néhány - ezer embert megmozgató eseményeken a rendőrségi közelmúltbeli tüntetésbiztosításaival szemben itt már könnygázt is bevetettek, több tüntetőt pedig előállítottak.

Viszont Magyarországon egyelőre kiforróban van a megmozdulások arca, amelyek akár az elkövetkező napokban el is halhatnak a karácsony közeledése miatt. Így még nem látni, hogy a kormánynak milyen utat kell választania a helyzet kezelésére. Egyelőre a kormány szerint egy szűk kisebbség vonult csak utcákra, amely félremagyarázza a jogszabályt, ami felemelné az éves túlórakeretet, az elszámolási időszakot pedig a jelenlegi 12 hónap helyett 36-ra húzná ki.