Nem igazán jó hír, hogy a brazíliai foci-világbajnokság előtt egy hónappal a bámészkodó turisták belekeveredtek a rendőrség és a tüntetők összecsapásába Rio de Janeiróban. A híres Barra de Tijuca strandon sütkérező és sétálgató külföldiek hitetlenkedve nézték, ahogy az ország tengerparti olajkincsének kitermelésére kiírt első tender ellen demonstráló tüntetők és a rendőrség összecsapása a közvetlen közelükben zajlik.
Ennél már csak az döbbenthette meg jobban őket, hogy a rohamrendőrök nem csupán a demonstrálókat, hanem a bámészkodókat is megszórták könnygázpatronokkal és sokkológránátokkal. Ez kétségeket ébreszt afelől, hogy a brazil hatóságok képesek lesznek gondoskodni a világ első számú sporteseményére érkező százezrek biztonságáról.
Rossz vagy jó kompromisszum
Az olajmunkások szakszervezetei azért szerveztek demonstrációt, mert szerintük a kormány elkótyavetyéli Brazília nemzeti kincsét. Ugyanakkor mások azért bírálják az ország vezetését, mert túl merev feltételeket szabott a jelentkezőknek, ami elriasztotta a világ legnagyobb, de egyben legfelkészültebb olajmultijait, például a BP-t vagy az Exxon Mobilt.
A kormány az ország partjaitól néhány száz kilométerre lévő olajmezőcsoport első darabja, a Libra névre keresztelt lelőhely kitermelésére írt ki tendert. Az olajkincs öt kilométer mélyen található, ám a tengerfenék viszonyai miatt a kitermelés meglehetősen bonyolult. A Libra a brazil energiahatóság és a dallasi lelőhely-auditáló cég, a Degolyer & MacNaughton szerint 8-12 milliárd hordó kitermelhető fekete aranyat tartalmaz, amelynek kitermelése legkevesebb 400 milliárd dollár adó- és egyéb bevételt ígér az államnak 30 éven keresztül.
Brazil-francia-holland-kínai
A tenderen egyetlen indulóként a brazil nemzeti olajtársaság, a Petrobras vezette konzorcium nyert. Az elemzőket kissé meglepte, hogy a francia Total és a brit-holland Shell beszállt a csapatba, ugyanis a kormány az egész tengeri olajkincs harmadát odaígérte a Petrobrasnak, így sokan arra számítottak, hogy csak a kínaiak szállnak be az üzletbe.
A Librát végül úgy osztották fel, hogy az egész projektért felelős helyi vállalat kapja az olajkincs 40 százalékát, a két nyugat-európai vállalat 20-20 százalékkal részesedik, a China National Petroleum és a szintén kínai CNOOC pedig 10-10 százalékot termelhet ki.
Az államnak a befektetési költségek levonása után keletkező profit 41,65 százaléka jut. Ez a minimum, ami jog szerint megilletheti a brazil költségvetést. A konzorcium legkevesebb 15 milliárd realt (6,88 milliárd dollár) fektet a kutak fúrásába, amit további 610,9 milliós befektetés követhet a térségben zajló feltárások finanszírozására.