Az ukrán ellenzék vezetői ma megpróbálnak bizalmatlansági indítványt benyújtatni a kormány ellen a parlamentben, amivel teljesíthetnék a tüntetők legfőbb követeléseinek egyikét, a kormány leváltását. Ez ugyanakkor nem jelentené a jelenleg hatalom bukását, mivel Ukrajnában elnöki rendszer van. Nem véletlen, hogy az utcán előrehozott parlamenti és elnökválasztást követelnek a emberek.

Ezért ha sikerül is elmozdítani Mikola Azarov miniszterelnököt és kormányát, akkor sem oldódik meg a Kijevben kialakult válság. Várhatóan a forradalmi hevület sem gyengül - véli a BBC helyszínen lévő tudósítója David Stern. A másik oldalon álló Viktor Janukovics tegnap tévényilatkozatot adott - a tüntetések egy héttel ezelőtti kezdete óta az elsőt -, amelyben nem mutatta jelét az engedékenységnek, éppen ellenkezőleg. Távolságot tartva az egymásnak feszülő fekektől a rendőrségtől és a tüntetőktől is törvények betartását kérte.

Profi barikád

A kijevi Függetlenség terét megszálló demonstrálók a tudósító szerint egyáltalán nem mutatják a gyengeség jelét. Egy katonai erődítményre hasonlító körzetet hoztak létre, tiltakozásuk helyszínét látványos barikáddal vették körbe. Továbbra is az ellenzékiek kezében van a városháza. Az épületen belül teljes a káosz, amelyet időnként komikus jelenetek egészítenek ki, ugyanis több ezer ember kerekedett fel, hogy turistaként szétnézzen az ukrán fővárost irányító apparátus irodáiban.

Azarov még tegnap este a nyugati országok nagykövetei előtt kijelentette, hogy a megmozdulások egy puccs minden jellegzetességét magukon hordozzák. Állítása szerint tudomásuk van arról, hogy a tüntetők el akarták foglalni a parlamentet.

Ne túlozzunk, kérem!

Később az Egyesült Államok világossá tette, hogy nem osztja az ukrán kormányfő aggodalmait. Jay Carney, a Fehér Ház szóvivője arról beszélt, hogy a békés demonstrációkat nem lehet puccskísérletnek tekinteni. Vlagyimir Putyin orosz államfő viszont úgy látja, hogy inkább pogrom folyik Ukrajnában, mint forradalom, amelyeket külső erők befolyásolnak.

A tüntetések azért robbantak ki, mert az ukrán vezetés úgy döntött, hogy nem írja alá a társulási szerződést az Európai Unióval, hanem ehelyett inkább híd szerepet kíván játszani Oroszország és az EU között. A tiltakozások hatására Janukovics tegnap telefonok arra kérte José Manuel Barrosót, az Európai Bizottság elnökét, hogy kezdjék újra a tárgyalásokat az EU és a Ukrajnak közeledéséről.