Világosan látszik, hogy a szlovák politikai elit áldását akarja adni a második görög mentőcsomagra, benne az európai stabilitási eszköz (EFSF) tőkéjének és hatáskörének bővítésére, ám az erről szóló szavazásból koalíciós szakítópróbát csináltak, és a belpolitikai csatában gyakorlatilag túszul ejtették Európát - mondta a Bloombergnek Petr Just, a prágai Metropolitan Egyetem politikatudósa. Őt igazolják Ivan Miklos pénzügyminiszter szavai, aki szerint már a héten újabb voksolást tarthatnak, amelyre Ivetá Radicová kormányfő még összehozhatja a koalíciós többséget.

Robert Fico, a legnagyobb ellenzéki párt, a Smer vezetője szintén az elemző értékelésével egybecsengő nyilatkozatot adott a szavazás után. Eszerint Szlovákiának "alá kell írnia" az EFSF megerősítését is tartalmazó megállapodást, ezért várják a kormányzó pártok új javaslatát. Fico szeretné kierőszakolni az előrehozott választásokat a szlovák hozzájárulás támogatásáért cserébe. Bugár Béla, a koalícióban részt vevő Híd párt elnöke azt nyilatkozta a Klubrádiónak, hogy még ma tárgyalásokat kezdenek a Smerrel - arra számítanak, hogy politikai ellenfeleik az előbbi követelésen túl másokat is megfogalmaznak.

Kapcsolódó

Szlovákia igen szavazata biztosra vehető - állítja Tim Ash, a brit RBS bank feltörekvő piacokért felelős vezetője. Akarhatja-e az ország, hogy egyedül maradjon az eurózüna 17 tagja közül az Európa jövőjét meghatározó kérdésben? - teszi fel a szónoki kérdést.

Osztalékot az adófizetőknek!

Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport vezetője az övezet válságának megoldását szolgáló tízpontos javaslattal készül a testület következő ülésére - derült ki a német Handelsblatt gazdasági lapnak adott interjújából. Ennek része, hogy a görög követeléseik értékcsökkenésének ellensúlyozására állami forrásokat kapó bankok osztalékot fizessenek a kormányoknak, azaz rajtuk keresztül az adófizetőknek.

Nem adhatjuk egyszerűen oda nekik a pénzt. Biztosítani kell, hogy azok, akik - bármilyen formában - a tőkeinjekciót nyújtják, befolyást kapjanak bankok döntéshozatalára - mondta. Más szóval az államnak helyet kell biztosítani a kisegített pénzintézetek igazgatóságaiban és felügyelőbizottságaiban.

A javaslatcsomagban szerepel az Európai Bizottság hatáskörének kibővítése, továbbá Juncker szerint automatikus szankciókkal kellene büntetni a felelőtlen fiskális politikát folytató kormányokat. Az EU pénzügyminiszterei két nappal a csúcs előtt, október 21-én üléseznek - tudta meg a Dow Jones uniós diplomatáktól. Ezt követően szombaton az európai ügyekért felelős tárcavezetők ülnek egy asztalhoz.

Tíz pont - újdonság nélkül

1. Lehetőség szerint át kell utalni Görögországnak a következő hitelrészletet.
2. Fel kell becsülni a görög hitelek fenntarthatóságát, miután a trojka jelentése arra utal, hogy ez megkérdőjelezhető, és enélkül Európának olyan lépéseket kellene tennie, amelyek minden lehetséges következménnyel - köztük az Európán kívüliekkel is - számolnak.
3. Automatikus szankciókkal alátámasztott költségvetési konszolidációt kell megkövetelni a uniós tagországoktól.
4. Menetrendet kell készíteni a bankok feltőkésítésére, a pénzintézeteknek a szabadpiacról kell megpróbálniuk pénzhez jutni, mielőtt az államokhoz fordulnak.
5. Banki tranzakciós adó bevezetése.
6. Növekedési program az bajban lévő országoknak.
7. Új stílus meghonosítása, ami kizárja, hogy egyes európai országok fegyelmezett, mások fegyelmezetlen gazdálkodást folytassanak.
8. A pénzpiacok szigorúbb szabályozása.
9. Új viszony kialakítása a hitelminősítőkkel.
10. Európának közös gazdasági kormányzásra van szüksége.