A BIS legújabb jelentése szerint a jegybankok által bevezetett monetáris ösztönző eszközök pozitív hatásai egyre kisebbek a pénzügyi piacokra, eközben azonban az egyre inkább terjedő negatív kamatok komoly kockázatokat hordoznak. Az elmúlt hónapokban a tőkepiacokon tapasztalt felfordulás egyik oka, hogy a piaci szereplők egyre inkább úgy vélik, a jegybankok kezdenek kifogyni a hatásos monetáris politikai eszközökből - írja jelentésében a jegybankok által létrehozott bázeli székhelyű szervezet.

Bár több jegybank is megmutatta az elmúlt időszakban, hogy hajlandó a kamatokat a nulla szint alá csökkenteni, hatalmas a bizonytalanság, hogy milyen hatása lesz a magánszemélyek és intézmények viselkedésére hosszabb távon. Különösen, ha a kamatcsökkentések tovább folytatódnak - idéz a jelentésből a Wall Street Journal.

Claudio Borio, a BIS vezető közgazdásza szerint eközben a feltörekvő piaci országok pénzügyi rendszerét két kedvezőtlen hullám együttes hatása is érinti, az egyik a külföldön egyre szigorúbbá váló pénzügyi környezet, másrészt a feltörekvő piaci kötvénykibocsátások volumenének jelentős visszaesése. Ez a két hatás, ha összeadódik, komoly negatív következményekkel járhat - figyelmeztet Borio.

Fokozódik a nyomás a jegybankárokon

A globális gazdaság viszonylag kedvező körülmények között fejezte be a tavalyi évet. A Fed decemberben úgy tudott majdnem egy évtized után első ízben kamatot emelni, hogy az nem okozott azonnali megrázkódtatást a tőkepiacokon. Ez a nyugalom azonban átmenetinek bizonyult, miután 2016 elején a kínai gazdaság növekedésével, illetve az alacsony olajár okozta deflációs spirállal kapcsolatos aggodalmak komoly felfordulást okoztak a tőkepiacokon - áll a jelentésben.

Bár a Fed azóta nem emelt tovább a kamatain, s várhatóan ezt ebben a hónapban sem teszi meg, azonban az Európai Központi Bank (ECB) következő ülésétől további lazítást várnak. A BIS szakértői szerint a jegybankárokra egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy a szuperlaza monetáris politikai felé mozduljanak, tovább serkentsék a gazdaság növekedését. A probléma az, hogy e laza monetáris politika ellenére mindenhol azt látni, a növekedés a kulcsterületeken nem akar igazán beindulni, s az infláció pedig makacs módon rendkívül alacsony szinten ragadt.

Azt viszont a befektetők is észrevették, hogy a jegybanki eszközök nem nagyon használnak. Ez a jegybankok iránti komoly bizalomvesztéshez vezethet - figyelmeztetnek a BIS szakértői. Az igazán komoly veszélyek azonban a negatív kamatokban rejlenek. Az egyik ilyen a BIS szerint, hogy egyszerűen nem lehet tudni, vajon azok a hagyományos csatornák a pénzügyi közvetítő rendszerben, amelyeken keresztül a monetáris politikai lépések kifejtették hatásukat a gazdaság egészére, a negatív kamatok mellett is működőképesek maradnak-e.

Mire mentek a negatív kamattal a jegybankok?

A másik, hogy a tapasztalatok szerint a bankszektor egyelőre ódzkodott a negatív kamatok hatásait ügyfeleire hárítani. Ezzel viszont az egész bankszektor működési modellje kérdőjeleződhet meg. Kérdés, hogy egyáltalán a negatív kamatok kifejtik-e várt hatásukat. A két legnagyobb, negatív kamatot alkalmazó jegybank jelenleg az ECB és a Bank of Japan, de negatív tartományban tartja a kamatokat a svájci és a svéd jegybank is. Ennek hatásosságát kérdőjelezte meg például a Financial Times szerint az, hogy japán negatív kamat bevezetése csak rövid ideig tudott gátat szabni a jen erősödésének.

A BIS szerint Svájcban is megfigyelni olyan folyamatokat, amelyek azt mutatják, a negatív kamatok hatásai kiszámíthatatlanok. Az alpesi országban szerintük a negatív kamatok nem jutottak át a bankrendszeren, s perverz módon bevezetésük óta például a jelzáloghitelek kamatai emelkedni kezdtek.

Márpedig a BIS közgazdászai szerint ha az alacsony kamatok nem jutnak el a lakossághoz és a vállalati szektorhoz, akkor az egész lazítás elveszíti értelmét. Ha viszont eljutnak, akkor pedig a bankrendszer hosszútávú működőképessége kerülhet veszélybe, hacsak nem kezdik el a lakossági és vállalati betéteket is negatív kamattal sújtani. Ezzel viszont elképzelhető, hogy komoly nagyságrendű betétkiáramlást indítanának el.

A gyengébbek kapják a durvább ütést

Nagyon úgy tűnik, hogy pont az eurózóna azon államaiban lenne a leginkább káros hatása a kamatok további csökkentésének, amelyek inkább segítségre szorulnának - írja a Credit Suisse elemzésére hivatkozva a MarketWatch. A banki termékek struktúrája miatt félő, hogy a további kamatcsökkentések esetén a spanyol, az olasz és a finn bankoknak kellene, hogy komoly problémákkal nézzenek szembe. Ezekben az országokban ugyanis a jelzáloghitelek jelentős része változó kamatozású, s valamilyen irányadó kamathoz, például az EURIBOR-hoz van kötve. Ez viszont nagyon sokat csökkent az elmúlt években, s ezt a csökkenést a betéti kamatokban nem tudták lekövetni a bankok, így kamatrésük durván lecsökkent. A portál szerint legalább egy bankról már lehet tudni Spanyolországban, amely konkrétan már kamatot fizet a tőle jelzáloghitelt felvett ügyfeleknek.