Andrej Babis üzletember ANO pártjának hét végi csehországi választási győzelme nem csupán futólag emlékeztet az illiberális populizmus előretörésére, amely más kelet-közép-európai országokban is megfigyelhető - kezdi cikkét a Financial Times. Van olyan szakértő, aki szerint létrejöhet egy cseh-lengyel-magyar euroszkeptikus szövetség az EU-n belül, amely megfelelne a lengyel és a magyar kormány törekvéseinek is.

Akárcsak Jaroslaw Kaczynski a lengyel kormánypárt, a radikális jobboldali Jog és Igazságosság elnöke, az ország tényleges vezetője, illetve Orbán Viktor magyar miniszterelnök, Babis azzal nyert, hogy kihasználta a társadalom többségének elégedetlenségét a rendszerváltás után kialakult státus quóval, azaz az elit teljesítményével.

Kapcsolódó

Emellett osztozik velük az euró bevezetésének elutasításban, az EU migrációs politikájának ostorozásában és az uniós integráció erősítésének elvetésében. Ugyanakkor az elemzők lényeges különbségeket is látnak.

Nem political animal

Babis populista, de nem olyan értelemben, amilyenben ez például az elkötelezett nacionalista francia Nemzeti Front vezetőire igaz - véli egy Prágában dolgozó nyugati diplomata. A cseh kormányalakításra felkért politikus nem keresi az összeütközést Nyugat-Európával, hanem üzleti szellemben viszonyul a külpolitikai kapcsolatokhoz.

Kaczynski azzal kampányolt, hogy visszaveszi az országot a liberálisoktól, míg Babis arról beszélt, hogy hatékonnyá teszi a kormányzást. Az üzletemberi imázsát adta el, szemben a lengyel és a magyar vezetővel, akik tipikus politikusok (political animal), mindent a hatalom megszerzése és megtartása szempontjából mérlegelnek - magyarázza Milan Nic, a német külügyi intézet szakértője.

Nincs abszolút többsége

További nagy különbség, hogy szemben a magyar és a lengyel helyzettel az ANO-nak nincs abszolút többsége a törvényhozásban. Babisnak koalíciós partnerre lenne szüksége, miközben csúnyán összeveszett a két korábbi mérsékelt jobb- és baloldali kormánypárttal, a kisebb politikai erők (a technokrata Kalóz párt és a kommunisták) nem kérnek az ANO esetén működő egyszemélyi vezetésből, a szélsőséges SPD-t pedig Babis nem tartja szalonképesnek.

Milan Nic összességében nem számít arra, hogy az új cseh vezetés alapvetően változtatna a prágai kormányok EU-hoz fűződő viszonyán. Csehországnak nincsenek olyan erős nacionalista hagyományai, mint Lengyelországnak vagy Magyarországnak, és józan ésszel nincs oka szembe fordulni a németekkel, amire a másik két ország populistái építhetnek.

Elfogyhat a levegő

Végül van még egy nagy különbség - hívja fel a figyelmet Leonid Bershidsky a Bloomberg publicistája. A jövendő cseh miniszterelnök nem kulturális hagyományokra építette imázsát - szemben lengyel és magyar kollégájával -, hanem arra, hogy úgy irányíthatja országát, mint sikeres üzleti vállalkozását.

Éppen azt a receptet alkalmazta, ami Donald Trump ingatlanmágnásnak bejött a tavalyi amerikai elnökválasztáson. (A különbség az, hogy Babis bő négymilliárd dolláros vagyonával sikeresebb, mint Trump.) A gond ezzel az, hogy nagyon hamar kiderülhet, hogy az államigazgatás nem működtethető, úgy mint egy vállalkozás.

Az oktatásban, az egészségügyben, a törvénykezésben vagy akár a közlekedési és energetikai infrastruktúra fejlesztésében nem jelentik meg a hosszabb-rövidebb távú veszteség vagy a nyereség, amely az üzleti világban méri a bukást vagy a sikert.

Ezeken a területeken az emberek elégedetlensége vagy elégedettsége lehet a mérce, csak éppen ami az egyik társadalmi csoportnak jó az a másikat hidegen hagyhatja. Éppen az a politikusok gondja, hogy ha az egyik rétegnek kedveznek, azzal a másikat háttérbe szorítják.

Pontos mérés

Éppen ezt a jelenséget igyekezett mintegy megmérni egy amerikai kutatás, amelyben 400-an vettek részt. Egyik felüktől azt kérdeztek, helyesnek tartják-e, hogy a demokráciában lassú, bonyolult vitában születnek a döntések, de ez lehetővé teszi, hogy minden társadalmi csoport érdekeit, szempontjait korrekten érvényesítsék? A másik felüktől azt kérdezték, egyetértenek-e azzal, hogy a kormányzatot olyan hatékonyan kell működtetni, mint egy vállalatot?

A kutatás eredménye szerint mindkét csoport igennel felelt a kérdésre, amiből az a következtetés adódik, hogy az emberek vélhetően helyeslik a lassú, de korrekt és a költséghatékony döntéshozatalt is. Bershidsky szerint ez arra utal, hogy az utóbbi hirdetésével akkor lehet választást nyerni, ha egy karizmatikus személyiség próbálja az üzleti hatékonyságot eladni a választóknak, mint Silvio Berlusconi volt olasz kormányfő, vagy Trump, vagy Babis.

Nem fog menni

A cseh vállalkozó-politikus máris szembekerült az ígérete betartását megkérdőjelező első nagy kihívással. Ha az ANO vállalat lenne, akkor egy tender megnyerése után hozzáláthatna a vállalt feladat elvégzéséhez úgy, ahogy azt a megrendelőnek ígérte. Csak hát ez egy párt, amelynek sok politikai erőből álló, vele szemben ellenséges parlamentben kellene koalíciós partnereket találnia a kormányzáshoz. Ha akad is vállalkozó, az meg fogja kérni a támogatása árát, eltérítve a miniszterelnököt attól a programtól, amelyről azt ígérte a választóknak, hogy hatékonyan végre tudja hajtani.

A nyitókép forrása: Pixabay