Az ókorban az akkor ismert világ értelmisége Görögországba tartott, Athénban a matematikától a filozófiáig bármivel megismerkedhettek az ott tanulók - kezdi messziről a görögországi agyelszívásról (brain drain) szóló cikkét a MarketWatch. Az akkori görögök tudása alapvetően járult hozzá a modern tudomány kialakulásához, ám mára nagyot fordult a világ. Az ország legképzettebb tagjai útra kelnek nyugat felé, mert úgy látják, hazájukban nincs perspektíva előttük.

Az elvándorlás a Magyarországon is jól ismert jellegzetességet mutatja, mind nagyságában, mind a külföldre utazók összetételében. A becslések szerint az adósságválság kezdete, 2010 óta 180 ezer magasan képzett görög távozott az országból, ám pontosabb adatok csak az EU és a London School of Economics kutatási eredményeinek nyilvánosságra kerülése után várhatók. Hozzávéve ehhez az alacsonyabb képzettségű vendégmunkásokat is, 200 ezerre tehető azoknak a 35 év alatti görögöknek a száma, akik külföldön próbálnak szerencsét. Ez az adat azonban magasabb lehet, mert a számításokat csak a 2013-ig rendelkezésre álló információk alapján készítették.

Minden tizedik

Ez az elvándorlás azt jelenti, hogy az egyetemi végzettséggel rendelkező görögök tíz százaléka hagyta el az országot - mondja Loisz Lambrinidisz, a Mecedoniai Egyetem professzora. Makrogazdasági szinten ez tiszta esete a brain drainnek - teszi hozzá Nicholas Alexiou, a Queens College szociológiai oktatója. Ez az agyelszívás ugyanakkor még rosszabb a más országok esetén megfigyelt hasonló jelenségeknél, mivel nagyobb benne a legmagasabban képzett emberek aránya.

Az European University Institute 2014 márciusában megjelent tanulmánya szerint a távozók 88 százalékának van alapszintű egyetemi végzettsége, 60 százalékuk rendelkezik ezen felül mester fokozottal is és 11 százalékuk már a tudományos kutatói státus alját jelentő PhD-t is megszerezte. Ráadásul 79 százalékuknak volt munkája Görögországban, tehát nem azért váltott, mert nem talált állást. A külföldre távozók fele úgy látta, hogy hazájában nincs jövője, negyedük a személyes előrelépés lehetőségét hiányolta.

Mennek az orvosok

A foglalkozási ágak felől vizsgálva az európai kutatók azt találták, hogy a pénzügyi végzettségűek Londont választják, a technológiában járatosak az USA-t, a mérnökök a Közel-Keletet, az egészségügyi szakmákban tevékenykedők Németországot. Az athéni Te Nea újság két hónapja arról írt, hogy 3500 görög orvos próbált szerencsét Németországban a válság kirobbanása óta. És ez kevesebb mint fele annak a 7340 doktornak, aki elhagyta Görögországot.

A távozó orvosok száma több mint háromszorosára nőtt 2009 óta - derül ki a görög orvosszövetség kalkulációjából. Ezzel Görögország a legnagyobb "orvosexportőr" Németországba. Radikális politikusok máris megtalálták a jelenség ízlésüknek megfelelő értelmezését. Eszerint ironikus, hogy miközben Németország nyújtja a legnagyobb hitelt Görögországnak, a humán tőkét, amely kulcsfontosságú lenne a kölcsön törlesztéséhez, elszívja az országból.

Az mindenképpen igaz ebben a megközelítésben, hogy az értelmiségiek egy részének távozása megnehezíti a görög gazdaság talpra állítását. A GDP 25 százalékkal zuhant a válság kirobbanása óta, ami megfelel a nyugat-európai és az amerikai gazdaság második világháborús veszteségének.

Alakul a belpoltikai válság

Görögország nagyobbik kormánypártja, a radikális baloldali Sziriza vezetősége a hét utolsó napjaiban próbálja áttekinteni az ország finanszírozási válságát. Nyugati szakértők világossá tették, hogy csak akkor kaphat újabb hitelt a kormány - amely legfeljebb májusi fizetési kötelezettségeit tudja teljesíteni -, ha a kormánypárt feladja választási ígéreteit. Különösen a munkaerő-piaci reformtól prüszkölnek a képviselők, akik azt ígérték a szavazóknak, hogy visszahozzák a kollektív béralkuk rendszerét. A kormányzat egyes tagjai is osztják azt a meglehetősen általános véleményt, hogy népszavazást kell tartani a hitelezőkkel kötendő megállapodásról, ha abban ilyen részek lesznek. Ezzel viszont a nép kezébe tennék le a görög euró megtartásának ügyét.