Úgy tűnik, Donald Trump amerikai elnök unortodox tárgyalási technikája időként hasznos lehet - írta a bostonglobe.com azt követően, hogy Kanada váratlanul belement az 1994-től érvényben lévő Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény (NAFTA) felváltásába egy új kereskedelmi szerződéssel. Trump korábban Mexikót szorította rá a NAFTA feltételrendszerének felülvizsgálatára, hozzátéve, hogy az északi szomszéd, ha akar, csatlakozhat az új páros megállapodáshoz.
A bostoni lap emlékeztet rá, hogy az elnök választási kampányában a világtörténelem legrosszabb kereskedelmi egyezményének minősítette a NAFTA-t. Hatalomra kerülése után, az elmúlt két évben az egyezmény felrúgásával fenyegetőzött, az acél és az alumínium esetén nemzetbiztonsági okokra hivatkozva büntetővámokat vetett ki szomszédaira (is) és további hasonló lépésekkel fenyegetőzött. Végül az "oszd meg és uralkodj" elvének jegyében kormányának tárgyaló delegációja külön egyeztetett előbb Mexikóval, majd Kanadával.
Mit ért el?
Ennek a sajtóorgánumnak a szerkesztői úgy látják, hogy az elnök ezzel a módszerrel - amelyet még ingatlanpiaci befektetőként gyakorolt be - számos olyan célját el tudta érni, amelyet korábban az elemzők irreálisnak tartottak. Ezek egyike, hogy az USA tejterméktermelői a jövőben könnyebben értékesíthetik áruikat Kanada agyonszabályozott, az USA-ból származó importot fékező tejtermékpiacán.
A legdrámaibb változás talán a legérzékenyebb területen, az autóalkatrészek gyártásában várható - vélik a Boston Globe szerkesztői. Az autógyártók a jövőben nehezebben létesíthetnek üzemeket Mexikóban, mivel új büntetőintézkedéseket vezetnek be az alacsony bért fizető cégekkel szemben. További újdonság, ami az amerikai gyógyszeripari és technológiai vállalatoknak kedvez, hogy erősítik a szerzői jogok védelmét. Ezzel fékezik a koppintott termékek előállítását akár Mexikóban, akár Kanadában.
Ugyanakkor Trump tárgyaló delegációjának fel kellett adnia azt a tervét, hogy megszigorítsák a dömpingellenes szabályokat, azaz a másik két ország továbbra is speciális bíróság elé viheti, ha az USA azzal vádolja őket, hogy piacszerzés céljából irreálisan alacsony áron értékesítenek valamilyen árucikket az Egyesült Államokban. Kanada esetében ez leginkább az építési faanyagok bevitelét érinti.
Sikeres, de nem Trump, hanem a kárelhárítás
A Financial Times (FT) szerkesztői egészen másként látják az új egyezményt. Trump azt ígérte, hogy vagy alapvetően megváltoztatja, vagy felmondja a NAFTA-át, ha hatalomra kerül, ám az új megállapodás - amely a kétbalkezes US-Mexico-Canada Agreement (USMCA) elnevezést kapta - egyik ígéretet sem teljesíti. Az FT szerkesztőségi cikke szerint az USMCA rosszabb, mint a NAFTA volt, amin az amerikai kongresszus, amelynek még jóvá kell hagynia azt, valamit enyhíthet.
Ugyanakkor a kanadai kormány erőfeszítéseinek köszönhetően, amelyek célja a NAFTA lehető legnagyobb részének megőrzése volt, sikerült elkerülni a nagy károkat - vélik az FT szerkesztői. Szerintük a NAFTA ugyan nem hozta azt, amit ígért, de nem okolható azért, hogy a feldolgozóipar egy része hátat fordított az USA-nak. Ami például az autógyártást illeti utat nyitott egy a három országon átnyúló, hatékony autóbeszállítási lánc kialakulásának.
Végül is mit ért el?
Az amerikai adminisztráció mindenáron vissza akarta vinni az USA-ba az autó-összeszerelést, nem törődve azzal, mit kell fizetni ezért a hatékonyság romlásában. Ezt a célt szolgálja az újonnan bevezetett "rules of origin" szabály, ami arra hivatott, hogy gátolja az Észak-Amerikán kívüli, főként kínai olcsó alkatrészek beszivárgását az ottani autóiparba leginkább Mexikón keresztül. Ez az FT cikke szerint nehezíti, de nem károsítja számottevően az autógyártók tevékenységét a három országban.
Emellett fontosnak tartják, hogy Ottawának sikerült megakadályoznia, hogy az USA tartózkodjon a kereskedelem áttételes korlátozásától. Attól hogy a dömpingre és a más országokban alkalmazott állami támogatások ellensúlyozására hivatkozva tetszés szerint büntethesse szomszédait.
A fotó forrása: AFP