Az Európai Unió legfontosabb geopolitikai projektje a viszonylag ismeretlen Három tenger kezdeményezés, amelynek technikailag az a célja, hogy kiépítse a benne részt vevő 12 kelet-közép-európai uniós tagállamot összekötő fizikai és a digitális hálózatokat az Adriai-, a Fekete- és a Balti-tenger között – írja a program geopolitikai jelentőségét firtató cikkében Andreas Kluth német gazdasági szakújságíró, a Bloomberg publicistája. Ennek az ötletnek önmagában is van értelme, ám még fontosabb, hogy a cikkíró szerint választ adhat a régió befolyásolására irányuló orosz és kínai próbálkozásra.

A kezdeményezést eredetileg Horvátország és Lengyelország vetette fel 2015-ben, majd csatlakoztak hozzá a volt szovjet övezethez tartozó uniós tagállamok és Ausztria. A régió országainak gazdasága ugyan élénk, ám összességében Európának ez a része le van maradva Nyugat-Európa mögött. A közúti és vasúti közlekedés jóval lassúbb, kettő-négy órával is tovább tarthat itt egy utazás ugyanazon a távon, mint nyugaton.

Kapcsolódó

Az észak-déli irányú vasúti és autópálya-összeköttetések hiányoznak, ami főként a szovjet uralom hagyománya, ugyanis a volt hegemón nagyhatalom egyenként, sugár irányban kötötte magához szatelit országait olaj- és gázvezetékeivel, illetve vasúti összeköttetéseivel. A szovjeteknek az volt a legfontosabb, hogy az energiahordozókat és a katonai egységeket könnyen mozgathassák nyugat felé. A megszállt országok közötti kapcsolatoknak nem volt jelentősége.

Új helyzetet teremt

És éppen ez az, amin a Három tenger kezdeményezés változtatni akar. Például része a Horvátországban kiépülő folyékonygáz-terminál, ahonnan az egyebek mellett az USA-ból érkező energiahordozó észak felé áramolhat. Lengyelország már létrehozta saját LNG-kikötőit. Ebből a nézőpontból Oroszország a piaci és geopolitikai ellenfél, amelynek kelet-nyugati energiafolyosóit ellensúlyozni lehet.

Moszkva válasza a közvetlen orosz-német gázösszeköttetést megteremtő északi áramlat 2., illetve Törökország felől kiépülő gázvezeték, amivel fenn kívánja tartani hegemóniáját e téren. Az orosz befolyástól mindig tartó régiós országok azonban úgy láthatják, hogy ha az EU nem karolja fel a Három tenger kezdeményezést, amely alternatív energiafolyosókat teremthet, akkor mint a történelem során mindig, most is magára hagyja a régiót az orosz medvével huzakodni.

A vasúti, digitális, kikötői projektek esetén Kína a piaci és geopolitika ellenfél, amely éppen ilyen projektekkel akar behatolni a régióba. Ráadásul úgy, hogy kínai hitelt adna a nagy fejlesztésékhez, amelyekkel adósává teheti a régió országait. A Bloomberg cikkírója Magyarországot emeli, ki mint amelynek kormánya a Belgrád-Budapest vasútvonal és a Fudan egyeteme építésére felvett kölcsönök visszafizetését terheli rá a magyarok következő generációira.

Több pénz kell

Az EU kezdetben gyanakodva figyelte a Három tenger kezdeményezést. Ahogy az unió keleti és nyugati tagállami közötti ellentétek élesebbé váltak az elmúlt években, az unió központjában sokan úgy látták, hogy az program a keleti államok kísérlete egyfajta Brüsszellel szembeni rendszer kiépítésére. A Bloomberg cikkírója szerint éppen ellenkező a helyzet: ha az unió hathatós támogatását élvezné, akkor a régiós összefogás az orosz és kínai befolyás ellensúlyozásának legjobb eszköze lehetne.

Ezért úgy véli, hogy Brüsszelnek, Berlinnek, Párizsnak és Washingtonnak teljes mellszélességgel támogatniuk kellene a Három tenger kezdeményezést. Ennek megfelelően az EU-nak nagy támogatási összegeket kellene beletolnia az együttműködés projektjeibe. Ezt két feltételhez kellene kötnie. Az egyik, hogy minden résztvevőnek, köztük a garabonciás magyar kormánynak is el kell fogadnia, hogy a támogatásnak geopolitikai célja is van, ezért ingadozás nélkül a Nyugat mellé kellene állnia a nemzetközi kapcsolatokban. A másik, hogy az együttműködés nem lehet az alapja egy Európa nyugati felével szemben álló keleti blokk kiépítésének.