"Nem lehetséges olyan Európai Unió, amely a legutolsó tizedesjegyig betartatja a költségvetési hiánycélt minden egyes országban, de amelyik úgy dönt, hogy semmit nem tesz, amikor az olyan tagállamok, mint Magyarország vagy Lengyelország neki meg az egyetemeknek és az oktatásnak, a menekülteknek vagy az alapvető értékeknek - idézi a portál az államfő-jelöltet, aki kijelentésével újra elkötelezte magát az erős európai államszövetség mellett.
A EU-párti jelölt különösen Lengyelországba állt bele, mivel a varsói kormány az elmúlt egy évben a bírói rendszer jogait és a hatalmi fékek és egyensúlyok erejét is csorbította. Macron szerint elfogadhatatlan, hogy az Európai Bizottság (EB) az ügyben semmilyen lépést nem tett. "Amikor az Európai Unió alapelveit nem tisztelik, akkor szankciókat akarok" - mondta az Ouest-France szerint, hozzátéve, hogy megválasztása esetén vezetése első három hónapjában elérné, hogy döntés szülessen az EB-ben a lengyel kormány lépeseiről.
Lengyelország közvetve, de fontos téma lett az elnökválasztási kampányban, mivel a Whirlpool háztartásigép-gyártó úgy döntött, bezárja franciaországi üzemét és elköltözteti. A kérdést pedig úgy tematizálták, hogy az ország rossz munkanélküliségi mutatóiért részben az a felelős, hogy a keleti tagállamok olcsó munkaerejével képtelenek versenyezni francia bérekkel. Macron pedig a folyamat gazdasági hatásai miatt - melyek következtében a hiánycélokat nehéz fenntartani - nehezményezi, hogy az unió a jogsértésekkel nem kezd semmit.
Franciaországban múlt vasárnap tartották az elnökválasztás első fordulóját, amelyet a 39 éves Macron majdnem 24 százalékkal nyert meg. Ellenfele az euroszkeptikus, orosz- és Putyin-barát Marine Le Pen, aki 21 százalékos eredménnyel jutott be a választás második fordulójába. A közvélemény-kutatások egyelőre mind a centrista, korábbi baloldali gazdasági miniszter Macron győzelmét vetítik előre.