A Tesco Nagy-Britanniában a piaci ár felett literenként két pennyvel magasabb árat fog kínálni az újonnan létrehozott Tesco Cheese Group (TCG) vállalat beszállítóinak - jelentette a farminguk.com hírportál. A cég április 17-étők kezdi meg a nyersanyag felvásárlását, amelyből az áruházlánc saját márkás sajtjait állítja majd elő.

A cég természetesen úgy véli, hogy korrekt és kiszámítható felvásárlási modellt kínál a brit farmereknek. Úgy szolgálják ki vevőiket, hogy eközben segítik a hazai mezőgazdaságot is. Várakozásaik szerint a Tesco saját márkás tejtermékeit előállító TSDG cég 600 beszállítója mellé további 200 farmer állhat be a sorba a sajtelőállítás beindulásával.

Hosszú háború

A brit farmerek évek óta hadakoznak az áruházláncokkal, mert egymással folytatott árháborújuk miatt leszorítják a tej árát - írta korábban a Guardian. Amíg viszonylag kicsi volt a csökkenés, valahogy kezelték a gondot, ám tavaly 25 százalékkal zuhant tej ára, ami felborzolta a kedélyeket.

Az amerikai Walmart kezében lévő Asda és a Morrisons áruházai előtt demonstrációk voltak, mivel - szemben a Tescóval és a Sainsburyvel - nem voltak hajlandóak a tej termelési költségeinél magasabb árat garantálni a farmereknek.

Az AHDB Dairy piackutató cég számításai szerint egy liter tej bolti átlagára tavaly az év derekán 23,66 penny volt, miközben szakértők szerint az előállítás 30 pennybe került. Ha ez sokáig így marad, az rövid úton a tejtermelők csődjéhez vezet.

Kiszolgáltatott helyzet

A szupermarketláncok a vásárlók elcsábításáért folytatott harcukban fegyvereként kezelték a tejet. A Morrison például tavaly három hónap alatt 89 pennyről, 74 pennyre vitte le a kétpintes tejespalack árát. Az áresés összhangban volt az árupiaci termékek általános árzuhanásával, illetve azzal, hogy az orosz élelmiszer-beviteli tilalom miatt túlkínálat alakult ki az európai tejpiacon.

A tejtermelők kiszolgáltatottak, mivel termékük négyötödét adják el az áruházláncoknak. A Waitrose, a Tesco, a Sainsbury's és az M&S ugyan korábban is kínált garantált árat a hazai forrásból származó tejre, azonban ez csak a saját márkás termékeikre vonatkozik. Emiatt a "biztos ár" csak a termelés 14 százalékát védte. (A Tesco például 31 pennyt fizet egy liter tejért.)

Fordulat

A nyár vége azután fordulatot hozott: az Aldi, a Lidl és a Morrisons is bejelentette, hogy garantált árat fizet tejbeszállítóinak. A két német diszkontcég literenként 28, a brit 26 pennyt vállalt augusztus végétől. Az Asda is felzárkózott egy 28 pennys ajánlattal.

A tejtermelők azonban már akkor megfogalmazták aggodalmukat azzal kapcsolatban, hogy mi lesz a feldolgozott termékeikkel, például a joghurttal és a sajttal. Erre adhat választ a Tesco friss kezdeményezése a TCG megalapításával, amely borítékolhatóan nem marad válasz nélkül versenytársai részéről.

Máshol is

A kiskereskedők magatartásának változását mutatja, hogy az Aldi és Lidl hazai piacán is emelte a felvásárolt tej árát. Az előbbi cég októbertől négy eurócenttel növelte a tej, illetve tízzel a vajárát - jelentette a panteres.com. Az áruházlánc közleménye szerint ezzel meghallották a különlegesen nehéz helyzetben lévő német farmerek szavát.

A Lidl literenként öt centtel növelte a helyi forrásból beszállított tej felvásárlási árát - derült ki a thecattlesite.com híréből. Az Auchan két partnerrel együttműködve a francia Loire-völgy térségében hozott létre társulást a helyben termelt tej felvásárlására és csomagolására.

Nálunk szép szavakkal támogatnak

A magyar tejtermelők a brit, francia és német társaikhoz képest lényegesen ritkábban mozdultak meg érdekeikért. Április 4-i nagy tüntetésükön azonban hangot adtak annak is, hogy a kereskedelmi láncok kommunikációjuk ellenére sem segítik a hazai tejtermékek piacra jutását.

A EU-s tejkvóta eltörlése pofonként érte, a már amúgy is nyomott áron értékesítő termelőket. Az Agrárszektor.hu számításai szerint, a mostani 55-72 forintos kilónkénti tejfelvásárlási árak mintegy 25-40 százalékkal elmaradnak a 2014 és 2015 fordulóján érvényeshez képest, így aztán a támogatásokkal együtt sem érik el a 95-105 forintra tehető önköltséget. A gondokat az súlyosbítja, hogy a hazai üzletláncokba dömpingáron érkeznek a főként külföldi eredetű fogyasztói tejek és sajtok, de hasonló mód nagy számban áramlik be az irreálisan olcsó importvaj és túró is.

A termelők arra szólították fel az üzletláncokat, hogy az élelmiszer hamisító és áfacsaló importőröket azonnali hatállyal zárják ki a termékpályáról, illetve teljes importportfóliójuk átvizsgálásáig működésüket függesszék fel. A gazdák felsorolták azokat a nagyobb beszállítókat is, akik gyanújuk szerint érintettek a csalásokban: vélhetően azonban a listájuk korántsem teljes, mivel még a hatóságoknak is kevés a kézzelfogható (nyilvános) információja ezekről a cégekről. Az egyik legnagyobb "gyanúsított" Food&Drinks Kft. beszámolójából ugyanakkor kiderült, hogy vevőköréhez tartozik a Tesco, az Auchan, a Spar és a Lidl is.

Nem lehet a politikát megkerülni

A hazai kereskedelmi láncok gyakorlata az egymással folytatott nyaktörő árverseny: ennek keretében beszállítóikat is módszeresen versenyeztetik, így a gyanúsan olcsó, külföldi, (vagy "álkülföldi") beszállítók gyakran kerülnek fölénybe. A NAV friss adatai szerint tejágazatban elkövetett költségvetési csalások miatt 18 büntetőeljárás zajlik, a kár 13 milliárd forintot tesz ki. A nagy áruházláncokat azonban nem igen terheli büntetőjogi felelősség, mert a csalás rendszerint a kereskedelmi folyamat első szakaszában történik, s a láncokhoz már legálisan kerül az áru.

A tejágazatban úgy látják, csak a piacvédelmi intézkedések menthetik meg a hazai termelőket - azzal viszont nem mennének sokra, ha a kormány plusztámogatásokat adna.

A magyar kormány szerint a kiskereskedelmi láncokat nem lehet arra kötelezni, hogy magyar termelőktől magyar termékeket vásároljanak. A gazdatüntetés azonban úgy tűnik átlépte a döntéshozók ingerküszöbét: a Földművelésügyi Minisztérium (FM) átfogó tejágazati stratégiát készített, amely tartalmazza az áfa csökkentésére vonatkozó javaslatot is. A dokumentumot a tervek szerint még áprilisban tárgyalja a kabinet.